Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-17
5 hírt - hogy is ne, amikor Tőkés Lás zló ökumenikus imán vett részt, Pozsonyban meg sörfesztivál volt. Balánbányán pedig tizenéve alig van munka - hogy mitől lett éppen aznap aktuális, tehát hír a téma, nem derült ki. Ahogyan az sem, mikor hol járnak a krónikások. Az ő fejükben a Kárpátmed ence nemcsak földrajzi, de politikai egység is. Mégpedig magyar. Egy igaz magyar meg a legkisebb faluról is tudja, mely vidéken, országban van. A nagyvárosok esetében persze nincs rá szükség, de a kisebb települések esetében megtehetnék, hogy kiírják, erdé lyi vagy felvidéki településről vane szó. Úgyis csak e két nagy tájegység bejárására van módjuk. Akárcsak kollégáiknak a Duna TVben, a Kárpáti Híradóban. A két műsor nehezen megkülönböztethető: itt sem tudják, hogy a hír attól hír, hogy aktuális, és a híradó nem konzervriportokból áll össze. De ha a nagybányai szelídgesztenyéről van anyag, hát azt adják. Ezt nevezik ők a határon túli magyarok tájékoztatásának. A Kárpátmedence itt is főleg Erdélyt meg a Felvidéket jelenti, bár egy horváttörök politikai egyeztetés is megemlíttetik. A Kárpáti Híradó azonban ideologikusabb a Kárpáti Krónikánál. Szinte mindig kapunk "hírt" a vallási életből, s a régészetet és az emlékműfelújítást sem feledik el: naná, így bizonyítható, hogy a Kárpátmedence azon fertálya v alaha a miénk volt. És ha volt, akkor ma is az. Kár, hogy a szomszédos népek is éppen így gondolkodnak - ezt hívják patthelyzetnek. A dunások a pártpropagandáról sem mondanak le: a héten éppen a felvidéki MKPt nyomták gőzerővel, választások közelegnek. A megszólalók vagy maguk a párt képviselői, vagy a pártot dicsérők. Másképp gondolkodót, románt, szlovákot aligha szólaltatnak meg. Egy belgrádi bortermelőnek azért jutott hely a Krónikában: szerinte a szerb nők a magyar borokat szeretik. Mert édesek. Hogy ő ezt honnan tudja, nem tudjuk - de éppen ideillő volt. Mert édes mindegy. vissza Békés találkozó, kevés érdemi döntéssel - Az EU- csúcs megerősítette: az újoncok 2007ben csatlakozhatnak a schengeni övezethez Népszava 20 06. június 17. Szerző: Halmai Katalin Az Európai Unió nem támaszt újabb feltételt a csatlakozni vágyó országok elé, ám várható, hogy a tagfelvételi követelmények ennek ellenére megnehezülnek. A tagállamok vezetői pénteken befejeződött brüsszeli csúcstalá lkozójukon döntöttek arról, hogy Szlovénia jövőre bevezetheti az eurót. Elmaradtak az idegtépő alkudozások, a hajnalig tartó viták, az Európai Unió vezetőinek kétnapos találkozója a megszokottnál jóval békésebb, nyugalmasabb légkörben zajlott le. Kevés ú jdonság hangzott el a brüsszeli EUnegyed csúcsoknak helyt adó vörös márvány épületében, a huszonöt állam- és kormányfő nem tudott előrukkolni az együttműködést ismét lendületbe hozó csodarecepttel. A közösség intézményi rendszerét és döntéshozatalát megúj ító alkotmányos szerződés tavalyi kudarca a reméltnél hosszabb ideig tartó bizonytalanságot okozott Európaszerte, óvatosságra késztetve a jövőt tervező tagállami vezetőket. A pénteken véget ért csúcstalálkozón kiderült: a Huszonötök még nem látják az alagú t végét, de abban bíznak, hogy 2008 végére földereng a fény, addigra megtalálják a megoldást az "elveszett alkotmányra". - Egyelőre mindenki tartózkodik attól, hogy az alkotmányos szerződést figyelmen kívül hagyó elképzeléssel álljon elő, esetleg új ajánlá st tegyen - közölte Gyurcsány Ferenc a tanácskozást lezáró sajtókonferencián, kimondatlanul is utalva arra, hogy a fiaskót föloldó javaslatok kidolgozását a jövő évben hivatalba lépő német, majd a 2008ban esedékes francia EUelnökségre testálták a tagálla mok. Nem határoztak tegnap az uniós vezetők a bővítés jövőjéről sem, az év végére halasztva a folyamat alapos áttekintését. Magyarország és néhány más tagállam elérte, hogy az unió befogadóképességének határaira hivatkozva a jövőben se lehessen megakadály ozni a tagfelvételt, jóllehet Franciaország erőteljesen lobbizott az új kritérium megfogalmazása mellett. Az állam- és kormányfők ugyanakkor fölkérték az Európai Bizottságot, hogy a tagjelöltekről szóló országjelentésekkel egyidőben készítsen részletes ele mzést az EU befogadóképességéről, külön figyelmet szentelve a küszöbön álló és a majdani bővítésekkel kapcsolatos közvélekedésnek. A zárónyilatkozat az eddigieknél keményebben fogalmaz, amikor leszögezi: biztosítani kell, hogy az Európai Unió a jövőben pol itikailag, pénzügyileg és intézményesen is fölkészüljön a bővítésre. Románia és Bulgária csatlakozását egyöntetűen támogatják a tagállamok, Gyurcsány Ferenc szerint a túlnyomó többség a két ország jövő évi tagfelvételére szavazna, ha felkészültségüket megf elelőnek ítélné az ősszel esedékes utolsó bizottsági értékelés. Törökországot ugyanakkor nem kímélték a Huszonötök: hangsúlyosan figyelmeztették vállalt kötelezettségei
