Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-15
12 Románia és Bulgária jelentős haladást ért el, azonban haladéktalanul lépéseket kell tenniük a hián yosságok kijavítására, hogy 2007. január 1jén csatlakozhassanak az unióhoz – állapítja meg az az állásfoglalás, amelyet ma, az európai uniós állam- és kormányfők találkozója előtt egy nappal fogadott el nagy többséggel az Európai Parlament. Az EP sajtós zolgálatának közleménye szerint a strasbourgi plenáris ülésen megszavazott dokumentumban a testület felszólította az uniós állam- és kormányfőket, hogy június 1516i csúcstalálkozójukon tartsák fenn a Bulgária és Románia 2007. január 1jei csatlakozására vonatkozó kötelezettségvállalásukat, ha a két ország erre készen áll. Az állásfoglalás figyelmeztet: ehhez a bolgár és a román kormánynak a hátralévő hónapokban konkrét eredményeket kell felmutatnia. Az Európai Parlament a következő területeken vár előre lépést Bukaresttől és Szófiától: az igazságügyi rendszer reformjának megszilárdítása, az igazságszolgáltatás átláthatóságának, hatékonyságának és pártatlanságának előmozdítása, a korrupció elleni küzdelem, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, az emberkere skedelem elleni küzdelem, roma közösségek társadalmi integrációjának lényeges előmozdítása, különösen a lakhatás, az egészségügyi ellátás, az oktatás és a munkanélküliség terén. A képviselők - bár mindkét országot saját eredményei szerint bírálnák el - ö römmel vennék, ha a Románia és Bulgária „együtt és ugyanazon a napon léphetne be az Európai Unióba". Az EP arra is felszólítja a tagállamokat, hogy a tervek szerint fejezzék be Bulgária és Románia csatlakozásának ratifikációs eljárását. vissza Három kakas egy szemétdombon - Szigeti László, a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó igazgatója A hétvégén parlamenti választások lesznek Szlovákiában. A könyvhetet használtuk fel arra, hogy a szlovák közélet elismert alakjával, számos szlov ákiai magyar és szlovák politikus, társadalomkutató és szépíró kiadójával, nem egy köztársasági elnök, miniszterelnök és házelnök egykori s jelenlegi tanácsadójával politizáljunk egy kicsit. Magyar Narancs: Előre hozott választásról beszélünk, szeptemberben lennének rendesen. Jobb így, három hónappal korábban? Szigeti László: A második Dzurindakormány négypárti koalícióját elsőként az tette instabillá, hogy a kormányfő menesztette saját pár tja honvédelmi miniszterét, mert az kétségbe vonta a Nemzetbiztonsági Hivatal főnökének visszahívását. Emiatt néhány parlamenti képviselő kilépett Mikulás Dzurinda pártjából, az SDKÚból. Amikor valamivel később a tévémágnás Pavol Rusko által létrehozott, és magát liberálisnak tituláló, de elsősorban alkalmi pártnak minősülő ANO elnöke korrupciógyanús ügyek miatt kibukott a kormányból, fokozódott az instabilitás. És miután a kormány jegelte a Vatikánnal kötött szerződést, és emiatt a Kereszténydemokrata Moz galom (KDH) faképnél hagyta a koalíciót, egyszer csak ez a megannyi sunyiságot, torzulatot képző instabilitás is megszűnt. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) javaslatára a parlamenti pártok megállapodtak az előre hozott választásokban, s így vetettek gátat a D zurindakormány azonnali bukásának. MN: És nagy a tét? SZL: Bizony nagy! Többféle koalíció is elképzelhető, s távolról sem mindegy, milyen pártokból áll majd össze az új szlovák kormány. MN: Mielőtt rátérnénk, tisztázzuk a szisztémát. SZL: Tisztán listás a rendszer. Az ország egyetlen választókerület, egy párt maximum százötven jelöltet állíthat, ennyi hely van a képviselőházban. Nem két, hanem egyfordulós a választás, de lehet karikázni, ami annyit jelent, hogy négy képviselőjelöltet a szavazópol gár előbbre juttathat a pártlistán. Akik kellő számú karikát begyűjtenek, följebb mászhatnak a szamárlétrán. Ez a preferenciaküszöb a választási törvény módosításával 10ről 3 százalékra csökkent, ami ugyan demokratikusnak tűnhet, de nagy veszélyeket is re jthet magában. Ugyanis a pártok listáján úgy a huszadikharmincadik helytől lefelé meglehetősen silány a felhozatal, és ha a 3 százalék révén túl sok
