Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-15
8 problémák keverednek, és nem tisztázzuk a fogalmakat, akkor nem a megoldáshoz járulunk hozzá", hanem fogalmi zavarok, félrevezető kérdések keletkeznek - fogalmazott. A szlovákiai magyar Bauer Edit kiemelte: a tag országokban a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzete "ritkán problémamentes, a kisebbségek gyakran vannak kitéve közvetlen és közvetett diszkriminációnak is". A megkülönböztetés tiltása szerinte ebben a kérdésben nem elég, pozitív intézkedésekre is szüksé g van. Tarthatatlannak nevezte, hogy mí g a csatlakozó országokra a kisebbségi jogok betartása terén vonatkoznak a koppenhágai kritériumok, addig a régi tagországokban nincs belső jogszabály. Járóka Lívia kiemelte: a legtöbb országban történelmi és jogi szempontokat figyelembe véve nagyon ne héz a romákkal kapcsolatos etnikai adatgyűjtésről beszélni, ennek következtében a vita gyakran felületes, esetenként szélsőséges. - Meg kell teremtenünk az ellenőrzés feltételeit, főleg azért, mert az elmúlt évtizedben nagyszámban elindított, a romák életminőségét javító programok szinte semmit sem változtattak a romák helyzetén. Ennek többek között az is oka, hogy európai szinten nem álltak rendelkezésünkre olyan adatok, melyek a kezdeményezések pozitív vagy negatív kimenetelét bizonyíthatták volna - vélte Járóka. vissza Belgrád ragaszkodna Koszovóhoz − A kormány illúziókba ringatja magát, ha abban bízik, hogy Moszkva szembehelyezkedik nyugati partnereivel Bár a Kostunicakormány nagy erőfeszítéseket tesz Koszovó me gtartása érdekében, Pristinában már elintézett dolognak tartják a függetlenség megszerzését. A koszovói probléma állt azoknak a megbeszéléseknek az előterében, amelyeket Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Szentpéterváron. Moszkva "csaknem minden tekintetben" támogatja a belgrádi vezetésnek azt az elvi álláspontját, hogy nem fogadhat el "kikényszerített megoldást", vagyis Koszovó önállósulását, ami az ország feldarabolását és területi megcsonkítását jelente né, mondta Kostunica. Belgrádi elemzők viszont rámutatnak: a kormány illúziókba ringatja magát, ha abban bízik, hogy Moszkva szembehelyezkedik nyugati partnereivel a szerb érdekek és Koszovó miatt. Idézik Soren JessenPetersen távozó koszovói ENSZfőmegb ízott szavait, aki egy pristinai lapnak nyilatkozva azt állította, hogy az albán többségű tartomány még az idén elnyeri függetlenségét, mivel erről már egységes álláspont alakult ki a hathatalmi összekötő csoportban. Ezt nem akadályozhatja meg a belgrádi v ezetőknek az az ígérete sem, hogy készek a lehető legnagyobb engedményekre Pristinával szemben. Boris Tadic elnök a napokban azzal kecsegtette az albánokat, hogy Koszovó úgyszólván teljes függetlenséget élvezhet, ha megmarad Szerbia határain belül. Kofi Annan ENSZfőtitkár most közzétett jelentésében mindkét felet maximális kompromisszumkészségre szólította fel, ha haladást akarnak elérni a státustárgyalásokon. Felrótta Belgrádnak, hogy lebeszéli a koszovói szerbeket a helyi hatalmi szervek munkájában val ó részvételről, figyelmeztetve, hogy ezzel csak önmaguknak ártanak. Némi derűlátásra ad okot, hogy Steven Shuk, Soren JessenPetersen első helyettese (és valószínűleg hivatali utódja) tegnap eredményesen tárgyalt a belgrádi kormány képviselőivel a vitás vagyoni kérdésekről és a privatizációról. Többek között megbeszélték, hogy a Koszovóból távozó szerbek lakbért kapnak azoktól az albánoktól, akik jogtalanul beköltöztek a házukba. vissza J. Garai Béla, Újvidék Ges ztus – erőből − Ráadásul néhány – többnyire semmitmondó – közös nyilatkozaton túl a Máérteken sosem dőlt el semmi Gyurcsány Ferenc a minap visszafogottan ugyan, de megkövette a határon túliakat a stílusért, amellyel a szocialisták kampányoltak a kettő s állampolgárságról szóló népszavazás előtt. Nem az elutasító álláspontért, hanem a szociális demagógiáért. Ez nagyrészt rendben is van, az akkori szóhasználat penetráns volt, a referendum
