Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-14
27 Magyarul az infrastruktúra és a régió fejlesztésével nemcsak a többségi nemzet, hanem a kisebbség is jól jár. Ezekhez pedig az EUs csatlakozás után a pály á zati rendszerek óriási segítséget és lehet ő séget adnak mindenki szám ára. A határon túliakkal való kapcsolattartás területén alapvet ő en új fejezetet nyitott a Magyar Állandó Ért ekezlet 1999. februári megalakulása. E politikai konzultációs fórum létrejö t tét a határon túli magyar szervezetek erre irányuló egyértelm ű elvárásai mellett az tette lehet ő vé, hogy a korábbi magyarmagyar csúcstalálkozókon teljes konszenzus alakult ki a parlamenti pártok és a kormányzat képvisel ő i között abban, hogy a m a gyarmagyar kapcsolatokat intézményesíteni szükséges. Az Országgy ű lés 26/1999. (II I. 26.) OGY határozata üdvözölte a Máért megalakulását és felkérte a ko r mányt a Máért évenkénti összehívására, m ű ködési feltételeinek biztosítására, a fe ladatok megfogalmazására és a végrehajtás mechanizmusának kidolgozására. A határozatban foglaltak nem t eljes í- tése nem jár jogi következménye k kel, tehát nem szankcionálható, ha a jelenlegi kormány nem hívja össze a Má- értot. Népszavaösszeállítás vissza Napembere Népszava, 2006. június 14. Jelent ő s áthelyezések várhatóak a Határon Túli Magyarok Hivatalában. A külhoni támogatásokat kezel ő inté zmény ugyanis visszakerül a Miniszterelnöki Hivatalba. Felügyel ő je a Külügyminisztérium jelenlegi hel yettes á llamtitkára, Gémesi Ferenc lesz. Egy biztos, Gémesi Ferenc igazán bátor ember. A határontúliakkal kapcsolatos ügyek intézés é hez roppant komoly vakmer ő ség szükséges. Nyílt titok, a Külügyminisztériumban nem lelkesedtek különösebben azért, hogy nekik kell elsimítani a határontúliak között felmerült nézeteltéréseket, vagy legalábbis megpróbálkozni vele. Ez nem is csoda. Elkeserít ő az, miért nem képesek a határon túl él ő magyarok - tisztelet a kivételnek - közös nevez ő re jutni alapvet ő kérdésekben sem. Pedig akkor lehet esélyük érdekeik érvényesítésére, ha összefognak. Persze mondhatjuk erre: könny ű Magyarországról megmondani, mit tegyenek, mi a jó nekik. Ne feledjük, ezt a szembená l lást éppen az okozta, hogy néhány évvel ezel ő tt Budapestr ő l próbálták m egszabni azt, ki a jó határon túli magyar, s ki nem az. Ez a megosztó politika sajnos teljes sikerrel járt. Szlovákia talán az egyedüli kivétel. Itt is akadnak ugyan honfitársaink, akik id ő nként egészen elképeszt ő kijelentésekkel állnak el ő , ám Bugár Béla pártelnöknek sikerült me g találnia az egyensúlyt a radikálisok és a mérsékeltek között. Nos, az egyébként kiemelked ő szorgalmáról ismert Gémesi Ferenc éppen azért nincs irigylésre méltó helyzetben, mert el ő re borítékolhatjuk: nem tud majd olyan döntést hoz ni, amely minden határon túli párt és szervezet számára elfogadható. Mindig akadnak majd hangoskodók, akik elégedetlenkednek a támogatással. Pedig mindenki érdeke (elvileg) az, hogy egyszer s mindenkorra tisztázzák: ki az, aki megérdemli a támogatást, s ki az, aki csak a megos ztásra törekszik. Rónay Tamás vissza A szerb kormány még halogatja Montenegró elismerését Magyar Hírlap, 2006. június 14. A Kostunicakormány még mindig nem t ű zte nap irendre a kérdést.Oroszország és az Európai Unió után az Egy esült Államok is elismerte Montenegró függetlenségét, a szerb kormány azonban még mindig vonakodik megtenni ugya n ezt. Podgoricában örömmel nyugtázzák, hogy a függetlenség június 3i kihirdetését követ ő en egyre több ország hoz döntést az együttm ű ködésr ő l szuverénné vált államukkal: Izland, Horvátország, Macedónia, Bulgária, Svájc és a Cseh Köztársaság mögé a napokban a "n a gyok" is felsorakoztak. Noha arra számítottak, hogy els ő ként Belgrádból érkez ik a hivatalos elismerés, a Kostunicakormány még mindig nem t ű zte napirendre a kérdést. A vonakodás oka elemz ő k szerint az, hogy a szerb kormányf ő ezzel kénytelen lenne elismerni kudarcát, hiszen mindvégig az elszak a dás elleni kampányt támogatta. A bejele ntést vélhet ő en a nyári szünet idejére tartogatja, k erülve minden felhajtást. Podgoricában jelent ő snek tartják, hogy Moszkva az EUkülügyminisztereket megel ő zve közölte döntését, mintegy meger ő sítve ezzel a kétszáz éves múltra visszatekint ő orosz – montenegr ói kapcsolatokat, melyekre felettébb büszkék a kis balkáni állam lakói. Vlagyimir Putyin elnök tegnap fogadta a szentpétervári ga zdasági csúcsértekezletre érkez ő Vojislav Kostunica szerb kormányf ő t, és a koszovói kérdés mellett a Montenegró iránti viszonyr ól is tárgyalt vele. Titóért lobbiznak a horvátok Egy horvát egyesület hazaszállítaná Josip Broz Tito holttestét a belgrádi Virágházból. A néhai jugoszláv vezet ő nevét visel ő polgári tömörülés szorgalmazza, hogy Kumrovecben, az elnök szül ő vá- ro s ában építs enek mauzóleu-mot, és ott helyezzék el a hamvait. Az egyesület a horvát diplomácia segítségét kéri a belgrádi hatóságokkal való egyezkedéshez. Tito kultusza ma is elevenen él Horvátországban, egy tavalyi közvél eménykutatás szerint nagy többséggel ő t válas ztották a horvátok legnagyobb alakjának. Hazaszállít á sának kezd e-
