Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-14
22 A diplomácia nehéz mesterség, körülfonják a díszletek, formaságok, ezért a realitásérzék megőrzésére nagy s zü kség van. A hajdani dzsentrivilágból, majd a pártállamból származó, hagyományosan rossz magyar külügyi beideg- ződ é seket tartósította a diplomatákat leköröző sajtó és hírszerzők fürgesége és a politika magasabb szféráiban sz ü- lető döntések bénító hatása. Ha a helyzetelemzést más készíti és a döntéseket is "fent" hozzák, mi marad a "kül- ügyese k nek"? Jó esetben a vacsora ültetési rendjének elkészítése és a tárgyalási emlékeztetők megírása. Nem v é- letlen, hogy a minisztériumban a fő gond gyakran a "ki hol ül" és a "ki fog jegyzetelni" világrengető problémája, nem beszélve a kocsibeosztás súlyos feladatairól. A Külügyminisztérium akkor fog kibújni a diplomáciai protokoll és a nagyköve t ségi élet operettvilágából, ha kemény és reális helyzetelemzéseket várnak tőle, é s valódi, vérre menő stratégiai felad a tokkal szembesül. Az új kormány új esélyt kapott az előrelépésre. Élünk vele? vissza Új intézményrendszer a Máért helyett? − Sajtóértesülések Gyurcsány Ferencnek a határon túli magyar v e zetőkkel lezajlott hétfői találkozójáról Szerkesztőségi hírösszefoglaló Kiszivárgott értesülésekre hivatkozva a Népszabadság úgy tudja, a hétfői „hivatalosan nem hivatalos” megbeszél é- sen és az azt követő vacsorán Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy nem h ívja össze az 1999 elején létrehozott M agyar Állandó Értekezletet, amíg (értsd: mert) nem remél eredményt tőle. A Máért, amelyen a legitim határon túli magyar szervezetek és a magyar ko r mány, illetve a parlamenti pártok vezetői a résztvevők, az utóbbi évek ben nem ülésezett. (Mindezt kedden megerősítette a kormányfő sajtófőnökeként László Boglár is, aki az MTI számára elmondta: kom p romisszu m képtelen és megállapodásokat felmutatni képtelen Magyar Állandó Értekezletet (Máért) nem hív össze Gyurcsány Ferenc. H o z zátette: „Hosszas és nagyon sok egyeztetésnek a következménye lesz az, amikor oda jutnak a határon túli magyar szervezetek vezetői és a magyar kormány, hogy azt mondják, a Máért kelle, vagy sem.”) Lapértesülés szerint a kormányfő elmondta: szeretné, ha az eltérő helyzetű magyar közösségek értelmesen diffe- renc i ált, áttekinthető és pártszempontoktól mentes támogatást kapjanak. Javasolta, hogy egymásfél éven belül új inté z ményrendszer segítse a változó Európához és térséghez való alkalmazkodást, miközben e rősíteni kellene a kulturális összetartozást is. Gyurcsány é r tésre adta: a Máért helyett szükség szerinti gyakorisággal és formában egyeztet majd a határon túli vezetőkkel, akár különkülön. A cél az, hogy a nemzetpolitika illeszkedjen az EUpolitikához és az uniós fejlesztési tervekhezpénzekhez, valamint a szomszéd- és térségpolitikához is. A tegnap esti találkozó előtt megfigyelők arra számítottak, hogy a határon túliak többsége ellenezni fogja a Máért megszüntetését, vagy „ellentételezést" kérnek. Megt örténhet viszont, hogy többségük kész lesz a modernebb nem- ze t politika jegyében új formák és ötletek megfontolására - arra mindenképpen, hogy túllépjenek az elmúlt időszak b i zalmatlan, meddő vitáin. A lap info r mációi alapján a hétfői találkozón, mások melle tt, Szlovákiából Bugár Béla, Romániából Markó Béla, Szerbiából Kasza József és Ágoston András, Ukrajnából Kovács Miklós és Gajdos Is tván, Horvátországból Pasza Árpád vett részt. Az összejövetelen me g jelent Szili Katalin parlamenti elnök is. MEGSZŰNHET A H TMH Bár hivatalosan még nem erősítették meg, gyakorlatilag biztosra vehető a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) me g szüntetése - írja Pataky István a Magyar Nemzet hasábjain, a bukaresti Új Magyar Szó értesüléseire hivatkozva. Eszerint a HTMH a Minisz terelnöki Hivatal főigazgatóságává alakul át Komlós Attila (a hivatal jelen- l e gi elnöke) vezetésével, továbbá a MeHben a határon túli magyarok ügyével megbízott politikai államtitkár Gé- mesi Ferenc, a Külügyminisztérium eddigi helyettes államtitkára lesz. A HTMH megszüntetése már Szilvássy György parlamenti bizottsági meghallgatásán is szóba került. Akkor a kancelláriaminiszter úgy érvelt, hogy az „átszervezés” nem jelenti a terület leértékelését, a kabinet csupán a döntéselőkészítésben és döntéshozatalban is hatékonyabb akar lenni. A HTMHt egyébként1992ben hozták létre azzal a céllal, hogy részt vállaljon a szomsz é- dos országokban élő magyarokkal kapcsolatos kormányzati döntések előkészítésében, a kisebbségpolitikai ko ncepció kialakításában és érvényesítés ében. AHOGY LEHET Ezzel a címmel írt kommentárt a Népszabadságban Füzes Oszkár, állítván: nem lehet olyan közjogi megoldásokat erőltetni, amelyek kettős közpolitikai kötődést adnának. Az elszakított területeken élő magyarok tényleg más áll amokba szakadtak , sőt, ha minden jól megy, ott töltenek be magas közjogihatalmi tisztségeket. És ez így van jól. De ha így van, akkor értelemszerűen nem lehetnek magyarországi közjogi állapotban - nekik az egy másik állam. Ha ez így van, akkor a szomszéd államokkal kell egye z tetni, hogy magyar nemzetiségű polgáraiknak mit és hogyan adhat Magyarország, mármint a szomszéd országokon belül. Sőt, bizonyos fokig azt is egyeztetni kell, hogy mit kaphatnak nemzettársaink Magyarországon - az EU tiltja az etnikai alapú megk ü lönböz tetést, a pozitívat is. A
