Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-13
18 – Arra nincs rálátásunk, hogy m i történik az Európai Bizottságban, illetve az Európa Tanácsban. Az bizonyos, hogy a magyar diplomácia nagy szegénységi bizonyítványa, hogy csak ennyit sikerült elfogadtatni a román ország- jelentésben a kisebbségekről. Ezt egyáltalán nem nevezném a magyar k ormány sikerének. Több alkalommal lett volna lehetősége, hogy hatékonyan képviselje a határon túli magyarság ügyét az európai fórumok előtt, mé g sem tette meg. A Romániával megkötött csatlakozási szerződés lezárta előtt hatékony magyar diplomáciával a most vitatott kérdések zömét be lehetett volna vinni a teljesítendő feltételek közé. Az más kérdés, hogy a kisebbs é gi csomag nem része a aqui comuniternek, a kötelező feltételeknek, de mégis szerepel a koppenhágai kritériumok között. Nem igaz, hogy a határon tú li magyarság ügyét nem lehet, nem lehetett volna felvetni. Még akkor is, ha ez az ösvény egyebekhez képest keskeny. Sajnos a magyar diplomácia meg sem próbálkozott vele, ami jóvátehetetlen hibának bizonyult. A magyar kormány másik lehetősége az lett volna, ha nem terjeszti be elsők között ratifikációra Románia EUs felvételét az országgyűlés elé. – Tavaly szeptember 26a óta folyamatos vita tárgyát képezi, hogy a magyar országgyűlés Romániát feltételek nélkül támogatta. Akkor ezt a Fidesz is megszavazta. Ha nem szavazza meg, sikerüle megváltoztatni a döntést? – Nem sikerült volna akkor sem, mert a román csatlakozási szerződés nem kétharmados törvény volt, a kormán ypártoknak pedig megvolt a többsége. Erről viták voltak a Fideszben is, nem volt ez könnyű d öntés: sokan és sokáig rágódtak ezen… A Fidesz azt javasolta, hogy a kormány ne terjessze be szavazásra, várja meg az országjelentést. Javaslatunkat a kormány nem fogadta el. Mikor a törvényt már beterjesztették, a Fideszben az az álláspont kerek edett felü l, hogy a párt nem vállalhatja annak ódiumát, hogy nem támogatja a határon túli magyarság csatlakozási törekvéseit. Ha nem így teszünk, ezt keményen felrótták volna a Fidesznek. Az akkori vitában a Fidesz képviselői elmondták a kormánynak, melyek azok a po ntok, amelyek teljesítését követnie és számon kérnie kell diplomáciai úton Romániától. A magyar kormány azonban elengedte ezt a füle mellett. – Jövő hét végén lesz a Székely Nemzeti Tanács gyergyóditrói nagygyűlése Székelyföld területi autonómiájának ügy ében. Milyen visszhangja van a székelység önkormányzati követelésének Brüsszelben? – Az SZNT által megfogalmazott jogkövetelések jelenleg távol esnek az Európai Unió hivatalos kisebbségpolitik á- jától. Ha viszont azt nézzük, hogy az EU miként szerveződik, a különböző régiókban élők beleszólása az őket éri ntő döntésekbe, a helyi ügyekbe jogos igény, amelyet nem lehet megkérdőjelezni. Ezen érvrendszer mentén haladva a területi autonómia igénye érthetővé és elfogadhatóvá tehető Európában. Szerintem nagyon fonto s, hogy ezeket a kérdéseket hogyan tálaljuk. Lehet úgy tálalni őket, hogy eleve elutasításra találjanak, de úgy is, hogy egyezzenek a már elfogadott uniós elvekkel, amire viszont lehetne építkezni. Ez nem azt jelenti, hogy ily módon a kérdés me goldódna, az onban egy jól megfogalmazott jogosultságot később nehéz kétségbe vonni. Hogy sikert érjünk el, az erdélyi magyarság kérdéseit azokra a sínekre kell rátenni, amelyeken az Európai Unió mozdonyai mozognak. Ki kell használni az Európa által kínált lehetőségeke t. Fontos kitétel, hogy a közeljövőben olyan gazdasági régiók alakulhassanak Erdélyben, amelyek az erdélyi magyarság igényeinek is megfelelnek. Fontos, hogy kialakuljon egy olyan romániai magyar réteg, amely tud pályázni, amely ki tudja használni az Unió g azdasági előnyeit. Mindenki részéről új megközelítés szükséges, beleértve az EUt, Romániát, a romániai magyarságot, a mindenkori román kormányt pedig végképp. – Sokan attól félnek Erdélyben, hogy a csatlakozásig meg nem oldott kisebbségi kérdések szép l assan elalszanak, a magyarság éppen olyan másodrangú állampolgára lesz Romániának, amilyen Trianon óta mindmáig… – Romániának még sok gondja lesz a kisebbségi kérdésekkel, ha nem változtatja meg eddigi mentalitását, magata rtását. Eddig folytatott kirakatpo litikájával az Unióban nem lesz mit kezdenie. Meg nem tartott ígéretei léptennyomon vissza fognak ütni. Európában másfélmillió ember jogos igényeit nem lehet szőnyeg alá seperni, az ilye smi mindig számítani fog az Európai Unióban. Még akkor is, ha ma Romá nia azt gondolja, hogy nem kell törődnie vele. Ezek a közösségek az Unióban mindenhol számítanak. Egyszersmind azonban jelentős mentalitásváltásra lesz szükség a romániai magyarság körében is, vagyis teljes felzárkózásra Európához. Ez nem lesz könnyű, de a z Unió másfelől hihetetlen lehetőségeket is jelent. Sok minden a centrumban dől el, Románia esetében Bukarestben. Az uniós pályázatok zöme ott lesz lehívható, erre oda kell majd figyelni. A bővülő lehetőségek választ adhatnak a felsőoktatás kérdéseire, ill etve valamilyen autonómiatípus kidolgozására is. vissza
