Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-10
5 hozzáf ű zött reményeket. Korábban kiszivárgott az információ, miszerint a 16 százalékos társasági adót 2 százalékkal megnövelik. Ennek a lépésne k az üzleti világban igen rossz üzenete lett volna, hiszen a magas járulékok mellett ez a mérték volt az egyedüli, amelyr ő l elmondhattuk, hogy a középkeleteurópai régióban nálunk a legkedvez ő bb ez az adókulcs. A kormánykoalíció vélhet ő en belátta, ez az ú t nem járható. A politikusok, illetve szakért ő ik kitaláltak azonban ehelyett valami mást, ami meggy ő z ő désük szerint igazságosabb a jelenlegi megoldásoknál. Az új technika neve szolidaritási adó. Ezt els ő nekifutásra a magánszemélyeknél alkalmazzák úgy, hog y az évi 6 millió forint fölötti bruttó jövedelemnél az e szint fölé es ő részt 36 helyett 40 százalékkal adóztatják meg. A cégek nyereségadójánál hasonló logika alapján 4 százalékkal emelik az adó mértékét. Hogy a jöv ő ben milyen összeg ű adóalap fölött kell majd 20 százalékos társasági adót fizetni, azt tegnap még nem sikerült megtudnunk. Úgy tudjuk egyébként, hogy a kis- és középvállalkozások mindenképpen mentességet kapnak. Feltehet ő en err ő l beszélni fog a kormányf ő a mai OÉTülésen. A költségvetési bevéte leket növelheti a legújabb, eddig még be nem harangozott ötlet, hogy a külföldre vitt és ott fialó magyar t ő két hazacsábítsák, mégpedig úgy, hogy a visszahozott pénzek után csupán 10 százalékos adót szednének be. A "t ő kelegalizálással" mintegy 100 milliárd forint "hazatérítését" remélik. Az új kormány eltökélt abban is, hogy az APEH jelenleg évi 600 vagyonosodási vizsgálati eljárási számát megtöbbszörözi a jöv ő ben. Az elmúlt években egyre eredményesebb lett e téren az adóhivatal, amely tavaly 3,2 milliárd f orint adókülönbözetet állapított meg, az idén, az els ő négy hónapban pedig már 1,8 milliárd forint volt a megállapított összeg. A nagyságrendekb ő l és a melléjük kiszabott, f ő szabályként az adóhiány 50 százalékára rúgó bírságok összege egyel ő re nem igazán e lrettent ő mérték ű és az eljárás is hosszadalmas, esetenként több évig is eltarthat. Az adónyomozói feladatkör visszakerülhet azonban a vám- és pénzügy ő rséghez, de elképzelhet ő egy közbens ő megoldás is - ez sem tisztázott egyel ő re. Ami az elmúlt hetekben so kat emlegetett - magánszemélyekre és vállalkozókra egyaránt kiterjeszteni kívánt - vagyonadót illeti, valószín ű leg még várnak ennek a nemzetközileg elfogadott, és igen sok országban (például az európai felzárkózás menetében etalonk é nt tekintett Szlovákiába n is) bevezetett adónem alkalmazásával. Ennek indoka kézenfekv ő nek látszik. A vagyonadó bevezetését els ő sorban az ipar ű zési adó 2007. végi megszüntetése magyarázta volna, ám ezt úgy t ű nik, egy évvel elhalasztják. (Kérdés persze, mit szól majd ehhez az Euró pai Bizottság, amely szerint tarthatatlan ez az értékalapú adónem.) Közérdekl ő désre tarthat számot, hogy információnk szerint egyel ő re nem tartalmazza a gázár emelését az idei kiigazító csomag. Az ok igen egyszer ű : úgy tudjuk, hogy még nem dolgozták ki a k ompenzációs rendszer átalakítását. Vélhet ő en hasonló a helyzet a szociális támogatások és kedvezmények megreformálásával, illetve megszüntetésével kapcsolatban is, mivel társadalmi szempontból ez a legérzékenyebb kérdés. Csík Rita, Fazekas Ágnes, Markotay Csaba, Reg ő s Zsuzsa vissza Kibékült Blair és Chirac Magyar hírlap, 2006. június 10. Valószín ű leg a tegnapi volt az utolsó franciabrit csúcs, melyen Jacques Chirac és Tony Blair tárgyalt egymással A nukleáris együttm ű ködés, az EU hatékonyabb kül- és biztonságpolitikája állt a franciabrit csúcs középpontjában pénteken. Valószín ű leg a tegnapi volt az utolsó franciabrit csúcs, melyen Jacques Chirac és Tony Blair tárgyalt egymással. A jöv ő áprilisi francia elnökválasztáson ugyanis Chirac már nem indul, NagyBritanniában viszont egyre többen mernének fogadni rá, hogy az új francia elnököt már Gordon Brown fogadja majd a Downing Street 10ben. Most legaláb b még kibékültek. Legutóbb ugyanis úgy összevesztek az EU költségvetése, különösen az agrártámogatások ügyében, hogy Chirac még a sajtótájékoztató el ő tt hazarepült. A tegnap megállapodtak, hogy Párizs és London er ő síti együttm ű ködését az atomenergia terén. Franciaország elektomos áramszükségletének 80, NagyBritannia csak 20 százalékát állítja el ő nukleáris energiából. Blair egy hónapja jelentette be, hogy részben új atomer ő m ű vek építésével kíván megoldást találni a szigetország energiaproblémáira. Különös tekintettel arra, hogy 2025ig egy kivételével valamennyi jelenleg m ű köd ő brit atomer ő m ű vet bezárják, s így jár számos régi, széntüzelés ű er ő m ű is. Francia cégek ugrásra készen figyelik e terveket. A tegnapi megállapodás jegyében a két ország közös kutatá si programokat hoz létre, és együtt keres megoldást az elhasznált f ű t ő anyag elhelyezésére. Párizs és London együtm ű ködése az uniós energiapolitika meger ő sítésére is kiterjed, és ezzel újabb területen okoz törést a PárizsBerlin tengelyben. Németország ugya nis ellenzi a nukleáris energia támogatását az EUban: saját atomer ő m ű vei bezárását már meg is kezdte. Párizs és London támogatja, hogy az EU törölje el a nemzeti vétót a bel- és igazságügyi együttm ű ködés területén – ezt Németország szintén ellenzi. Berlin és Dublin az uniós alkotmányban is csak azért fogadta el ezt, mert cserébe kapott más kedvezményeket. Az Európai Bizottság nemrég azt javasolta, hogy a hídkaluzula alkalmazásával – az alapszerz ő dés módosítása nélkül is megállapodhatnak a tagállamok egy t erületen a többségi döntéshozatal bevezetésér ő l – ezt már most tegyék meg. Németországnak