Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-09
16 PozsonyDunaszerdahelyÉ rsekújvárLéva- Losonc szakasz, valamint az Ipolyság Párkány közti északdéli, Budapest irányú gyorsforgalmi út kiépítését. A magyar párt célja az, hogy minél több régió lakossága számára válhasson 1520 perc alatt elérhetővé valamelyik autópálya, gyorsfo rgalmi vagy első osztályú út. Mindezek megvalósítása azonban attól is függ, hogy milyen kormány kerül hatalomra a választás után, mert DélSzlovákia érdekeit többnyire csak a magyar párt képviseli. Az MKP az úthálózat fejlesztése mellett egy esetleges koa lícióba lépés esetén az eddig meghozott reformok radikális megváltoztatásától is elzárkózna, és csak egyes korrekciók mellett tenné le a voksát. Bugár például elképzelhetetlennek tartja, hogy az adózási rendszerben olyan változások következzenek be, mint a milyeneket a SMER ígér választóinak. A Benesdekrétumok megszüntetésével és a nemzetiségiek finanszírozásával kapcsolatosan is van konkrét javaslata a pártnak, de azok megvalósítását egyezségek útján szeretnék elérni. Így például a kisebbségek támogatásána k nagyságát törvény által kellene megszabni: hogy ne fordulhasson elő az, hogy a parlament egyszer több, máskor kevesebb juttatást hagy jóvá számukra. Bugár a TASR hírügynökségnek aggodalmát fejezte ki a Szlovák Nemzeti Párt esetleges parlamentbe jutása mi att. „Ha a választást követően az SNS bejut a parlamentbe, el kell búcsúzni attól a „relatív nyugalomtól” amely most már jó néhány éve jellemzi a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek körül kialakult állapotot” – vélekedett a házelnök. vissza Magyarmagyar metamorfózis Guther M. Ilona, Budapest Ma teszi le Budapesten az esküt az új kormány. Ezt követően derül ki, milyen konkrét változások következnek be a határon túli magya rok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátásában. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala ismét a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe kerül. Hogy a döntésnek milyen hozadékai lesznek, nem tudni. A kormány szerint ezáltal erősödik a miniszterelnök stratégiai irányítása, az ellenzék "méltatlan pingpongozásról" beszél. Az anyaország és a határon kívülre szakadt magyarok kapcsolatát a rendszerváltás óta eltelt tizenhét évben folyamatos, zökkenőkkel teli metamorfózis jellemzi, aminek még nincs vége, hisz az eddigi legjelentősebb fegyvertény - az intézményi alapok megteremtése - mellett a Kárpátmedencei magyarság vezető politikusai képtelenek voltak közös nemzetstratégiát kialakítani. És itt a közösen van a hangsúly, mert a mai napig ni ncs konszenzus ebben a kérdésben. Ennek egyik negatív hozadéka a december 5i népszavazás, illetve hogy a magyar kormány azóta sem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az elmúlt másfél év során világosan és nagyon hatá rozottan kijelentette többször is, hogy amíg nincs egyetértés, addig nincs MÁÉRT. Anyaország születik... A magyarmagyar kapcsolatok intézményesülésének első állomása az 1989. április 24én Minisztertanácsi határozattal létrehozott tanácsadói testület, a Nemzetiségi Kollégium volt, amely Pozsgay Imre államminiszter irányításával a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyar közösségek ügyének felügyeletét látta el. A hatvan, mások szerint ennél sokkal több tagot számláló Kollégium tagjai között volt Antall József, Csepeli György, Csoóri Sándor, Hanák Péter, Hankiss Elemér, Herczegh Géza, Jeszenszky Géza, Konrád György, Pomogáts Béla, Pungor Ernő, Vásárhelyi Miklós, Vígh Károly. Mivel ez a testület nem államigazgatási szervként működött - többek között nem rendelkezett döntéshozói jogokkal , a Minisztertanács 1989 őszén létrehozta az elsősorban adminisztratív feladato kat ellátó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságot, amelynek vezetésével miniszterhelyettesi rangban Tabajdi Csabát bízták meg. Ezzel Magyarország nyíltan és intézményesítetten felvállalta az anyaország szerepét. Már ekkor kísérletek történtek egy új n emzetstratégia kialakítására. Nyilvánvalóvá vált, hogy szét kell választani a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyarok ügyét. Ez meg is történt az első szabad választásokat követően. Külön intézményként létrehozták 1990 tavaszán a Miniszterelnö ki Hivatalhoz tartozó Határon Túli Magyarok Titkárságát, címzetes államtitkári minőségben Entz Géza vezetésével, majd ősszel a Nemzeti és Etnikai
