Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-08
13 Rögös lesz Moldova integrációja − Oroszország a gáz, Brüsszel a vízum árának emelését tervezi 2006. június 8. (9. oldal) Pataky István Oros zország és az Európai Unió közé szorulva nehéz politikai helyzetbe kerülhet a Moldovai Köztársaság. A Moszkvával szembeforduló fiatal állam ugyan egyértelmű lépéseket tett az EU irányába, Brüsszel nézőpontjából azonban súlytalan országnak számít. Új gázár akról és lehetséges moldovai gázipari beruházásokról tárgyalt Moszkvában Vasile Tarlev miniszterelnök a hét elején. Sajtóértesülések szerint július 1jétől Moldovának ezer köbméterenként 160 dollárt kell majd fizetnie az orosz gázért. Ez az eddigi ár duplá ját jelenti. Chisinau Moszkvához fűződő viszonya azután romlott meg, hogy Oroszország hosszas tárgyalások után sem volt hajlandó kivonni csapatait Moldova oroszok lakta, szakadár részéről, a Dnyeszteren túli területről. A chisinaui vezetés mára gyakorlatil ag hátat fordított a Független Államok Közösségének, és Grúzia, Ukrajna, valamint Azerbajdzsán mellett egyre aktívabb szerepet játszik az úgynevezett GUAM regionális szövetségben. Moldova egyébként rendkívül nagyvonalúan kezeli kisebbségeit. A moldovai oro sz ajkúak (oroszok és ukránok) a közigazgatásban is használhatják anyanyelvüket, a török eredetű – de nem muzulmán vallású – gagauzok pedig széles körű autonómiával rendelkeznek. Chisinau egyértelműen elkötelezte magát az európai integráció mellett, politi kai súlytalansága miatt azonban Brüsszel a „futottak még” kategóriába sorolta be a volt szovjet tagköztársaságot. A lassú elmozdulás jeleként tavaly decemberben – Bánfi Ferenc rendőr dandártábornok – vezetésével megkezdődött az Európai Unió megfigyelő váll alkozása Ukrajna és Moldova határán. A misszió a csempészetet és egyéb vámvisszaéléseket igyekszik megakadályozni, elősegítve ezáltal a térség nagyobb biztonságát. Eközben az ország nyugati határánál könnyen új vasfüggöny emelkedhet, hiszen Románia uniós c satlakozásával Moldova állampolgárai csak vízummal léphetik majd át a határt. Brüsszel egy nemrég hozott határozatában 60 euróra emelte a vízum árát a jelenlegi 35ről, s ez a döntés rendkívül érzékenyen érinti a moldovai állampolgárokat, hisz az 1991 óta független ország Európa legszegényebb államai közé tartozik. A vízumdíj emelése a chisinaui vezetés értelmezése szerint azért is igazságtalan, mert a délkelet európai, nem EUtag országok mentesültek a díjemelés alól, Ukrajna és Oroszország pedig az unió s zomszédaiként élhet különböző kedvezményekkel állampolgárai vízumkérelmének elbírálásánál. vissza A balkáni rendezés magyar vesztesei 2006. június 8. (10. oldal) Munkatársunktó l A montenegrói függetlenségi népszavazás sikerével és Koszovó helyzetének alakulását figyelembe véve a volt Jugoszláviáról végérvényesen kijelenthető: szétesett. A volt államalakulatot alkotó népcsoportok kisebbnagyobb mértékben elérték nemzeti célkitűz éseiket. Ez igaz a horvátokra, a bosnyákokra, a szlovénekre, az albánokra és a macedónokra is. A vajdasági magyarság az egyetlen jelentősebb népcsoport, amely a korszakot e téren eredmény nélkül zárta – állapítja meg a Budapest Analyses elemzőcsoport. A v olt Jugoszlávia vezető népcsoportja: a szerbség sok áldozattal és véres küzdelemmel járó konfliktusba vezette az országot. Bár Belgrád számára a XX. század vége és a XXI. század eleje aligha nevezhető sikernek, államalkotó népként csak a horvátországi Kraj inákban szűnt meg létezni. Ugyanakkor Koszovóban a szerbeknek olyan területek felett szűnt meg a fennhatóságuk, melyek a demográfiai folyamatok miatt már elvesztették szerb jellegüket. Ami pedig a még mindig szerb többségű koszovói területeket illeti, a Ko szovszka Mitrovicától északra elterülő részek a nemzetközi rendezés nyomán vagy Szerbiához fognak kerülni, vagy pedig Koszovón belül olyan autonóm jogkörökkel fognak bírni, melyek eredményeként a valóságban Szerbiával szimbiózisban fognak élni – írja a Bud apest Analyses, hozzátéve, hogy bár Szerbia elveszítette a boszniai háborút, a BoszniaHercegovina keretein belül létező Republica Srbska a muzulmán lakosság elűzésével etnikailag homogén szerb területté vált. Montenegró függetlensége aktuálpolitikai és re gionális fejlődés eredménye, a szerb nyelv és a sajátos szerbmontenegrói kultúra azonban semmilyen formában nem szorul vissza az új állam megalakulásával – véli az elemzőcsoport. A szlovének, a horvátok és a macedónok nemzetközileg elismert önálló államot hoztak létre. A volt Jugoszlávia területén a koszovói albánság tulajdonképpen elérte kitűzött célját: Koszovó 90 százaléka
