Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-05
17 Köztársaság szabadkai főkonzulátusa folytatni akarja azt a már jó bejáródott segítő tevékenységet, amely hozzájárul ahhoz, hogy a vajdasági magyarok minél gyorsabban juthassanak magyar vízumhoz. Ágoston elmondta, hogy a vajdasági ma gyarság aggodalommal figyeli a magyarországi történéseket, s újabban – a szerb csatlakozási tárgyalások felfüggesztése miatt – újra tart a shengeni vasfüggöny leereszkedésétől. Ha ugyanis 2007. január elsején Magyarország is tagja lesz a shengeni vízum öve zetnek – lévén, hogy Szerbia az EUban nem élvez vízummentességet – a vajdasági magyarok a Magyarországra való beutazáskor olyan helyzetbe kerülnek mint ma, ha mondjuk Ausztriába, vagy bármely más EU országba kívánnak utazni. A VMDP elnöke rámutatott: a párt kezdettől fogva hangsúlyozza, hogy a vajdasági magyarság nem kerülheti el a shengeni vasfüggöny leereszkedését, s ebből kifolyólag az egyetlen jó megoldás a kettős állampolgárság. Ágoston arra kérte Nagy Ferencet, hogy jelezze Budapestnek ezeket az a ggodalmakat. vissza Markó előre rögzített támogatást szeretne az új kormánytól Az új magyar kormány megalakulása után azonnal tárgyalni akar az RMDSZ. Ezt nyilatkozta csütörtöki sajtóértekezletén Markó Béla, a szervezet eln öke. Egyben hozzátette: el akarja érni, hogy a magyar költségvetésből előre és automatikusan járjon támogatás a határon túliaknak, írja a radio.hu. Az RMDSZ elnöke elmondta: a választások után rögtön kapcsolatba lépett Gyurcsány Ferenccel és megállapodtak a mielőbbi tárgyalásokról. Az RMDSZ elvárja, hogy az új magyar kormány minél hathatósabb politikai segítséget nyújtson mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind pedig nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarság céljainak érvényesítéséhez és hatékony, átláthatóbb és stabil anyagi támogatást vár a kultúra, az oktatás és a szellemi élet területén. Markó Béla fel fogja vetni Gyurcsány Ferencnek, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy ezentúl a mindenkori költségvetés egy előre rögzített hányada jusson a határon túli magyarságnak, hogy a támogatási rendszer ne legyen kiszolgáltatva a költségvetés szeszélyeinek. Ami pedig a magyarromán államközi kapcsolatokat illeti Markó Béla elmondta, hogy a bukaresti kabinet ülésén már szóba került a következő közös kormányülés előkészítése, ez Budapesten lesz ősszel, úgyhogy a felkészülést el kell kezdeni. Ezt is megbeszéli Gyurcsány Ferenccel, illetve mérleget készítenek arról, mi valósult meg a múlt októberi találkozó határozataiból. Az eredmények között említette, hogy zajli k a határmenti és régióközi tervek infrastrukturális projektek összehangolása és megnyílt a csíkszeredai főkonzulátus. A bukaresti magyar kulturális központ sepsiszentgyörgyi fiókintézete is valószínűleg nyáron elkezdheti tevékenységét, hiszen a román parl ament várhatóan még a tavaszi ülésszakban elfogadja az erről szóló jogszabályt. Kudarc viszont bár nem érinti az erdélyi magyarságot az, hogy megfeneklett a bukaresti parlamentben a magyarromán Gozsdu Közalapítványról szóló megállapodás. A ratifikációs el járás jelenleg tisztázatlan helyzetben van. vissza Továbbra is a civilekre alapoz Sólyom László a határon túli ügyekben [ 20060504 - 22:20:59 ] „Az elnök azzal tud hatni, hogy beszél, elvi álláspontokat tesz közzé” – jelentette ki Sólyom László annak a civil konferenciának a végén, melyet a határon túli magyarok helyzetének a megismerése céljából hívott össze csütörtökre a budapesti Sándorpalotába. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a most kezdett konferenciasorozat hatással lesz a magyar közvéleményre. Amint hangsúlyozta, alkotmányos felelőssége és az elnöki protokoll része a határon túli magyarsággal való törődés. Az elnök egyébként személyes részvételével, érdeklődésével is azt üzente a konferencia meghívottainak , hogy a határon túli kérdést hangsúlyosan kívánja képviselni az elkövetkezőkben. Amint a Krónikának az erdélyi résztvevők közül többen is elmondták, arra számítottak, hogy Sólyom László csupán nyitóbeszédet, esetleg zárszót mond, és az előadásokról a taná csadóin keresztül tájékozódik majd. „Nemcsak hogy végighallgatta az előadásokat, hanem mindvégig jegyzetelt, és legalább harminc kérdést tett fel az előadóknak – ecsetelte Székely István, aki a Magyar Kisebbség folyóirat főszerkesztőjeként kapott meghívást a konferenciára. – Úgy érzékeltem, az államfő kezdeményezőként kíván ebben a kérdésben fellépni a magyar társadalom irányába.” Hasonló volt Bakk Mikós politológus következtetése is. „Sólyom László eltökéltnek látszott abban, hogy ezen a területen újrafoga lmazza Magyarország és a magyar politika feladatait” – ecsetelte lapunk főmunkatársa.