Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-04
25 követnek. A külpolitikán még az is kevéssé hagyott nyomot, hogy 2004ben az ország a közös külpolitikára törekvő EU tagjává vált. Az uniós tagállamok egységét próbára tevő iraki háború kapcsán a magyar külpolitika a megosztottságo t mélyítette ahelyett, hogy a kompromisszumokat igyekezett volna keresni. Az EUorosz kapcsolatokat illetően - az energiabiztonság ürügyén - hasonló helyzet látszik kialakulni. Az utóbbi időben Budapest hajlamos az EUt egyszerű "pénzkiadó automataként" ke zelni, az EUn kívüli külpolitika pedig gyakorlatilag a gazdaságdiplomáciával vált egyenlővé. Olyan értékalapú, felelősségteljes és távlatos külpolitikára van hát szükség, amely egyensúlyt teremt a rövid távú gazdasági előnyszerzés és a Magyarország tartós biztonságát inkább garantáló, hosszú távú demokratikus szempontok között, amelyben a "nagyhatalmak" közti lavírozás helyett a nemzetközi és globális szervezetek demokratikusabb és hatékonyabb működéséért való aktív fellépés kerül a centrumba. JAVASLATAI NK EUalkotmány. A kormány az ebben a kérdésben hasonló elveket valló uniós tagállamokkal szövetkezve álljon ki az EUalkotmány hatályba lépéséért. Szorgalmazza, hogy az alkotmány esetleges rövidítésére és módosítására 2008ban rövid kormányközi konferenc iát hívjanak össze, majd az - Európai Parlament által is elfogadott - új változatot a 2009ben esedékes európai parlamenti választásokkal egyidejűleg összeurópai népszavazásra bocsássák. Az alkotmány akkor lépne érvénybe, ha a tagállamok 55 százaléka, mely ek együttesen az uniós népesség legalább 65 százalékát adják, jóváhagyja. Az uniós költségvetés reformja. A kormány aktívan lépjen fel azért, hogy az EUköltségvetés 20082009ben esedékes reformja során az uniós büdzsén belül - elsősorban az egy gazdálko dó által felvehető agrártámogatás plafonjának meghatározásával - csökkenjen a mezőgazdasági szubvenciók aránya, s a megtakarítást a tudományos és technológiai kutatásfejlesztés, az oktatásképzés (elsősorban a nyelvoktatás és diákcsere) fejlesztésének fin anszírozására költsék. A kormány támogassa azokat a törekvéseket, amelyek szerint a közösségi költségvetés bevételeit jelentős részben az állampolgárok által közvetlenül érzékelhető EUadókkal kell finanszírozni. EUbővítés. Budapest határozottan lépjen f el azért, hogy az úgynevezett NyugatBalkán országai (a csatlakozási tárgyalásokat már megkezdett Horvátország mellett Szerbia és Montenegró, BoszniaHercegovina, Macedónia és Albánia) egy évtizeden belül az EU teljes jogú tagjaivá váljanak. Ennek érdekébe n támogassa a többnemzetiségű, független Koszovó kialakítását. Magyarország adjon több és láthatóbb segítséget a nyugatbalkáni országoknak ahhoz, hogy a követelmények lazítása nélkül mielőbb megfelelhessenek az uniós feltételeknek. A kormány működjön közr e abban, hogy az EU egyértelművé tegye: Törökország és Ukrajna a következő 1015 évben nem lehet az unió tagja, mindenekelőtt az EU intézményi és pénzügyi korlátai miatt. Ugyanakkor - más kormányokkal közösen - kezdeményezze, hogy ezek az országok csatlako zhassanak az EU egységes piacához. Orosz és kínai kapcsolatok. Az orosz energiafüggőség jelentős és hatékony csökkentésével, a magyar energiaimport diverzifikálásával és az energiahatékonyság javításával a kormány járuljon hozzá, hogy az EU egységesebben léphessen fel az Oroszországgal való kapcsolataiban, az energiafüggőség ne akadályozza az EUt abban, hogy megkövetelje Oroszországtól a nemzetközi demokratikus normák, emberi jogi egyezmények és piacgazdasági szabályok betartását. A demokratikus megfontol ások Kínával és más autoriter államokkal ápolt kapcsolatokban is kapjanak hangot. Szomszédos országok. Az uniós felzárkóztatási források felhasználását rögzítő második nemzeti fejlesztési tervben a kormány különítsen el számottevő összeget, amely - a hatá r menti régiók támogatására szolgáló speciális közösségi alapból nyerhető támogatásokkal együtt - kifejezetten a határon inneni és túli magyarlakta területek gazdasági előrelépését és együttműködését segíti. Románia és Bulgária uniós csatlakozásakor Magyar ország teljesen nyissa meg munkaerőpiacát e két ország munkavállalói előtt, függetlenül attól, hogy a régi tagállamok közül addigra melyek szabadítják fel piacukat teljesen a magyarok előtt. Az uniós döntések nyilvánossága. A kormány váljon az élharcosává annak, hogy az EU Miniszteri Tanácsának minden jogalkotó ülését teljesen nyilvánossá tegyék. Ehhez kapcsolódva el kell törölni a magyar Országgyűlés házszabályának ama pontját, amelynek értelmében az Országgyűlés európai uniós bizottsága zárt ülésen alakí tja ki állásfoglalását az uniós jogszabálytervezetekről. Az uniós mezőgazdasági támogatásban részesülők névsora váljék nyilvánossá.
