Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-27
13 Ezzel szemben a magyar ingyenes nemzeti vízum kicsit bonyolultabb eljárásba és jóval több pénzébe került. El ő ször el kellett cipelni a Gödöll ő n él ő nagymamát és nagybácsit egy közjegyz ő höz, hogy tizenhatezer forint befizetése ellenében adjanak neki befogad ó nyilatkozatot, amelynek értelmében náluk lakhat. El kellett ballagni a földhivatalba is a lakás tulajdoni lapjának másolatáért (hatezerötszáz forint), majd hazautazni új útlevélért. A ré gi ugyan még jó lett volna másfél évig, de mivel a nemzeti vízum elvileg öt évre adható ki, Christian úgy döntött, sürg ő sségi eljárás keretében (tizenhatezer forintnak megfelel ő lejért) vadonatúj okmányt csináltat magának, hogy ebbe ne tudjanak belekötni. Vásárhelyr ő l Kolozsvárra utazott a magyar f ő konzulátusra, ahol február végén beadta a papírokat – a már említettek mell ett a nagybácsi néhány hónapra visszamen ő en kiállított kereseti igazolását is. A nemzeti tartózkodási vízumot különben „családi kapcsolatok er ő sítése” céljából adta be – úgy gondolta, hogy a más lehetséges hivatkozások (a magyar nyelv ő rzése és ápolása; ku lturális, nemzeti identitás meg ő rzése, illetve a tanulmányokkal összefügg ő ismeretek gyarapítása) területén már nincs túl sok pótolnivalója, tekintettel arra, hogy az elmúlt években egyetemi tanulmányokat folytatott Budapesten. Az okmányt végül március har mincadikán kapta meg újabb kolozsvári út eredményeképpen. Ez még nem lett volna baj, de amit az értesít ő levélben talált, az alaposan meglepte a fiatalembert: az útlevelébe beragasztott vízum szeptember huszonötödikéig érvényes, ráadásul a Budapesten kötel ez ő módon kiváltandó tartózkodási engedélye augusztus elsejéig engedélyezi az itttartózkodást! Magyarán a csaknem százezer forintos összköltséggel beszerzett ingyenes vízum négy hónapnyi tartózkodást tesz lehet ő vé az országban, miközben egy mezei turista három hónapig gond nélkül kirándulhat nálunk mindenféle papír nélkül. Bár panaszt akart tenni a követségen a rendkívül rövid érvényességi id ő miatt, az ügyintéz ő azt mondta, fellebbezésnek helye nincs, örüljön, hogy kapott vízumot. Nem hivatalos formában a zt is elmondták, hogy a nagybácsi fizetése kevés, sokat segített volna az ügyön, ha a kérelmez ő három hónapos banki forgalmat igazoló papírokat csatol egy soknullás, az ő nevére szóló magánszámláról. Hajdú Mark Christian azt mondja, a Külügyminisztérium ál tal kiadott négyoldalas tájékoztatóban nem tesznek említést err ő l a kitételr ő l abban az esetben, ha valaki rokonoktól hoz befogadó nyilatkozatot. Nem is volna életszer ű egy nagymamáról (és nagybácsiról) feltételezni, hogy befogadja ugyan az unokáját a laká sába, de egy tál leves már nem jut neki. Az is érdekes kérdés, hogy mi köze van egy követségi alkalmazottnak egy bankszámla forgalmi adataihoz, vagyis ahhoz, hogy a tulajdonos mit és hol vásárolt a bankkártyájával a három hónap alatt. A konzulátuson – bará ti módon – azt is javasolták Hajdúnak, intézzen magának munkavállalási vagy tanulmányi célú tartózkodási engedélyt augusztusig. Azt már nem mondták, hogy a munkavállalási engedély elbírálása hatvan nap, így azonnal munkát kellett volna találnia, ha pedig ő szt ő l tovább tanulna is, szeptember el ő tt nincs hallgatóijogviszonyigazolás, így ő sz el ő tt nem is kérheti a tanulmányi célú tartózkodási engedélyt. Ü lünk az Üll ő i úti irodában, az embertömeg nem apad, közben a mi ablakunkhoz más ügyekkel kapcsolatban is hívják az embereket. Miután több mint egy órán át egyetlen nemzeti vízumos ügyfelet sem szólítottak, elfogy Christian türelme, és érdekl ő dik az inform á ciónál. Ott meglehet ő sen ingerült választ kap: márpedig annál az ablaknál csak nemzeti vízumosokat szolgá lnak ki. Összepakol az éppen soros ügyfél, az erdélyi fiatalember odafurakodik, majd megkérdezi az ügyintéz ő t, mikor szándékozik a kiírtak szerint is m ű ködni. Jé, mondja a n ő , tényleg öten várnak vízummal, nosza, hívja is az els ő t. Innen már flottul megy m inden, az ügyintéz ő kedves és jó szándékú, ő sem érti, miért ilyen rövid id ő re adták meg a vízumot Kolozsváron. Itt nem lehet panaszt tenni, a vízumkiadás a konzulátus hatásköre, nincs mit tenni. Gyorsan kiderül, a kincses városban dolgozó magyar hivatalno kok azt is elfeledték, hogy a tartózkodási engedélyhez a lakcímbejelent ő n kívül fotóra és kitöltött ű rlapra is szükség van – utóbbit itt is lehet pótolni, de a fényképért le kell ugrani a legközelebbi aluljáróba. Minden megoldódik, két nap múlva egy utolsó látogatás után meglesz a tartózkodási engedély is, Christian nyugodt lehet július végéig. A szomszédos ablaknál ezalatt egy uniós állampolgár mosolyogva beadja az útlevelét, kap bele egy pecsétet, ennek köszönhet ő en itt tartózkodhat öt esztendeig – Magyar ország nemrég könnyítette meg ezen szerencsés polgárok letelepedésének és tartózkodásának feltételeit. A határon túli magyaroknak is ezt ígérte Gyurcsány Ferenc 2005. január hatodikán, azt állítva: a kormány a nemzeti vízum bevezetésével, az idegenrendésze tre és bevándorlásra vonatkozó szabályok átalakításával könnyítené a határon túli magyarok helyzetét. A miniszterelnök szerint áttekintették az eddigi idegenrendészeti és bevándorlási gyakorlatot, és az „méltatlan, embert próbáló, a szándékoktól eltér ő en rendkívül hosszú, helyenként megalázó procedúra”, ezért „oka van szégyellnie magát az elmúlt tizenöt év politikai osztályának, de […] nem csak a magyarországi magyarnak, hogy ezt a kérdést senki nem vette napirendre”. Ezen azonnal változtatni fognak, „ a nemzeti vízumot azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk meg ő rzése érdekében, oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb id ő t kívánnak Magyarországon tölteni. A határok könnyebb átjárhatósá gát biztosító vízumot öt évre lehetne igényelni, kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetsz ő leges számú
