Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-25
25 Mindazonáltal aligha lehet megütközéssel fogadni, hogy Horvátország - több hivatalos felszólítás után - érvényt szere z a saját törvényeinek. Sok tulajdonos maga is elismeri, kockázatot vállalt, amikor a szokásos tengerparti áraknál lényegesen, legkevesebb 20 százalékkal, olykor a felével olcsóbban - mintegy 1000 euróért négyzetméterenként - vásárolt a szigeten. A horvát sajtóban megszell ő ztetett hírek, amelyek szerint vezet ő magyar politikusok vásároltak az egyébként kopár, településfejlesztési szempontból nem túl igényes - igaz, részben homokos tengerpartú - Viren ingatlanokat, nem bizonyultak igaznak. Azon közszerepl ő k közül, akiket az elkeseredett tulajdonosok is néven neveztek a HVGnek, egyel ő re csak Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos befektetése bizonyult igaznak. A most sokat emlegetett jogszabályt a 2003ban hivatalba lépett környezetvédelmi, területrendezési és építési miniszter , a helyi sajtóban buldózerlédinek titulált Marina Matulovic Dropulic lobbizta ki. Az els ő bontások az isztriai félszigeten kezd ő dtek, az épületek zöme osztrák, olasz, szlovén tulajdonban lév ő ingatlan volt, de a miniszter vezette apparátus bontatott enged ély nélkül épült újgazdag villákat is Zágráb "Rózsadombján". A közelmúltban Viren, Hvaron, Bracon ötszáz bontási végzést adtak ki, így a munkálatok alighanem folytatódnak majd, s ő t ő szt ő l várhatóan az egész horvát tengerparti sávot érinthetik. Vir esete az ért különleges, mert az elmúlt évtizedekig tulajdonképpen lakatlan volt, a jugoszláv állam a hetvenes években atomer ő m ű vet tervezett a szigetre. A telkek alacsony ára els ő sorban a rendezetlen földhivatali viszonyoknak köszönhet ő - ez egyébként nemcsak a sz igetre, hanem gyakorlatilag egész Zadar tartományra jellemz ő , s alighanem összefügg azzal, hogy a régió száz év alatt négyszer cserélt gazdát, s hivatalos nyelvet. A horvát ingatlanos ügyvédek közül sokan például nem is vállalnak Virrel kapcsolatos jogi üg yeket, mert a telkek nincsenek rendesen felparcellázva, nincsenek utcák, és a mai napig még rendezési terv sem létezik, és addig építési engedély sem adható ki. Ennek ellenére egyesek szerint a magyarok eséllyel követelhetnek kártérítést javaik é rt, így lap zártánkig öt keresetet már benyújtottak (a magyar tulajdonú ingatlanok bontásával okozott kárt 1 milliárd forintra becsülik helyben). Az eszéki Barakuda d.o.o. mellett a viri ingatlanügyletek oroszlánrészét lebonyolító Vass Holding Kft.t vezet ő Vass Krisztina korábban több potenciális ingatlanvásárlónak elismerte, még nincsenek a kezükben a végleges engedélyek. Ez csak formaság, mert a hatóságok itt nagyon lassan dolgoznak - szólt a magyarázat. Ezt alátámasztotta az egyik horvát tulajdonos is, aki hét éve épített az úgynevezett Magyar utcában, de azóta se történt el ő relépés sem a rendezési terv, sem az építési engedély ügyében. Külföldieknek az ingatlanvásárláshoz zágrábi külügyminisztériumi engedély kell, az építkezéshez építési, majd fennmarad ási engedély, utóbbi kett ő t az önkormányzat adja ki, mindez évekig tarthat. A magyar apartmanok jogi helyzete eltér ő . Akad tulajdonos, akinek a neve legalább széljegyként szerepel a telekkönyvben, s olyan is, aki a vétel után nem kérte a cégt ő l az átíratás t, mert akkor nem tudná kiadni az apartmant (magánszemély csak úgy adhatja ki ingatlanját, ha szerz ő dést köt egy utazási irodával, amely kezeli az ingatlant, viszont Horvátországban bejegyzett cégnek van lehet ő sége a bérbeadásra). Ezt kihasználva többen ne m íratták saját nevükre az apartmant, viszont a vételi összeget egy használati szerz ő dés aláírása mellett kifizették. Van olyan tulajdonos is, aki ügyvédi letétbe helyezte a pénz nagy részét, melyet csak akkor fizetett volna ki a Vass Holdingnak, ha megkap ja az összes engedélyt. Így tett volna Németh Csaba is, aki méltányolja, hogy Vass Krisztina - aki azt hangsúlyozta az ügyfeleinek, a horvát hatóságok kukacoskodása csak formaság, az engedélyek hamarosan kézben lesznek - végül is belement volna ebbe a kons trukcióba. Vass - aki nem volt hajlandó válaszolni a HVG megkeresésére - egyébként nem kezd ő vállalkozó. A Vass Holdingban Vass Krisztina tulajdonostársa és édesapja Vass Miklós, a Pécsi Tudományegyetem korábbi oktatási rektorhelyettese, az univerzitás Testnevelési és Sporttudományi Intézetének jelenlegi vezet ő je. A pécsi holding 2004ben - mind össze 10 millió forint árbevétel mellett - 3,7 milliós veszteséggel gazdálkodott, saját t ő kéje csaknem mínusz 5 millió forint volt. F ő tevékenységként 2005 februárja óta hardvertanácsadással foglalkozik. Az ingatlanvásárlókkal a legtöbb esetben nem a holdi ng, hanem egy Centar Nekretnina d.o.o. nev ű horvát cég szerz ő dött volna, amely a kivitelezést is vállalta. A Vass Holding honlapja jelenleg "fejlesztés alatt" van, de nemrég még a biztos jogi háttér hangs ú lyozásával hirdették magukat. A tájékoztatóban leír ták például, hogy Horvátországban az igazságügyi miniszter véleményezése alapján a külügyminiszter engedélyezi a külföldiek ingatlanvásárlásait. A jogi ismertet ő t bizonyos Vincze András jegyezte a honlapon. Ez a név már felbukkant Vassék környékén: a koráb ban közvetetten állami tulajdonú Magyar Befektetési és Vagyonkezel ő Rt. (MBV) vezérigazgatója volt, aki - igaz, csak a magánosítás után - abban a cégben is érdekelt lett, amely az MBVt tavaly vitatható k ö rülmények között privatizálta (HVG, 2005. április 2 .). Aligha véletlen, hogy az utóbbi vállalkozás alapítói Vass Krisztina és Vass Miklós voltak. Németh Várady Péterrel tárgyalt az ingatlanvásárlásról. Róla lakóhelyén, Pécsett úgy hírlik, évekig Svédországban élt, ahol pilótajátékgyanús pénzügyi szolgálta tásokat nyújtott, jelenleg Vass Krisztinával m ű ködtet ingatlanforgalmazó céget a városban. FÓRIS GÁBOR / VIR, RÁDI ANTÓNIA vissza
