Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-25
20 gyakorlatilag külön működik, s mindeközben zajlott a vagyonelosztás is. A „közös” pedig – mivel SzerbiaMontenegrónak Szerbia a jogörököse – Belgrádra s záll. Ugyanúgy, mint a tagság a nemzetközi intézményekben. Miközben Montenegró a függetlenség ünnepélyes kikiáltására készül (július 13án, államiságának napján), a montenegrói unionisták még mindig nem hajlandók elismerni a referendum eredményeit, ami mia tt Miroslav Lajcák EUdiplomata csalódottságának hangot adva kijelentette, hogy az ellenzéknek törvényes joga bírósághoz fordulni, ellenőrizni az eredményeket, de tartózkodnia kellene a komolytalan politikai nyilatkozatoktól. Szavazatlopást kiáltottak egye s belgrádi körök is, amelyek igyekeznének kiélezni a „montenegrói kérdést”. Ljubomir Tadics, az elnök apja szerint „drasztikus szavazatlopás” történt azokban a községekben, ahol kisebbségiek élnek. Egyes bulvárlapok szerint albániaiak is szavaztak hamis ig azolvánnyal. A szerb médiumok többsége úgy látja: a referendumot a kisebbségiek, így az albánok döntötték el. Egyesek a konfrontációt sem zárják ki. vissza Többismeretlenes erdélyi elvárások Magyar Nemzet 2006. május 25. Szerző: Rostás Szabolcs Románia többségi lakosságához hasonlóan az erdélyi magyarság is várakozással tekint az ország 2007. január elsejére tervezett európai uniós csatlakozása elé. Noha kizárólag a kisebbségi közösségekre lebontva nem készültek felméré sek az EUintegrációhoz fűződő elvárásokról, az országos közvéleménykutatások eredményei valószínűleg nagyban érvényesek a magyarság hangulatára is. A legfrissebb felmérések szerint Románia lakosságának hatvan százaléka reménykedik abban, hogy az ország j övő év januárjától az EU teljes jogú tagjává válik, miközben a megkérdezettek 36 százaléka vélekedik úgy, hogy a csatlakozást követően az ország sorsa jobbra fordul. Különben a legfrissebb Eurobarométer is azt mutatja, hogy az öreg kontinens nemzetei közül a román állampolgárok – a megkérdezettek 64 százaléka – bíznak leginkább az Európai Unióban. Az erdélyi magyarok elsősorban egzisztenciális szempontból fűznek reményeket a csatlakozáshoz, és abban bíznak, hogy a fejlett Nyugat magasabb béreket, korszerű ú thálózatot, a szolgáltatások színvonalának emelkedését hozza majd számukra. Önkormányzataik fejlődését remélik az erdélyi magyar polgármesterek is, optimizmusukat ellenben kissé lehűtötte a nemrégiben a Székelyföldön járt Károly brit trónörökös, aki azt ta nácsolta a háromszéki elöljáróknak: ne fűzzenek túl sok reményt az EUhoz, a túlszabályozottság ugyanis sokszor inkább akadályt jelent, mint előnyt. Emellett sokan hisznek abban, hogy az integráció együtt jár kisebbségi jogaik érvényesítésével is. Bukarest helyett majd Brüsszel járul hozzá például a többszintű autonómia megteremtéséhez, az önálló állami magyar egyetem újraindításához vagy ahhoz, hogy a közigazgatásban használhassák az anyanyelvet. Az erdélyi magyar politikai elit természetesen a határok föl ötti nemzetegyesítés jelszavával hirdeti az integráció szükségességét, amely mögött az a nem titkolt elvárás fogalmazódik meg, hogy a nagy európai családban való újratalálkozás közelebb hozza egymáshoz a határon túli és az anyaországi magyarokat. vissza Nem hozott új jogokat az unió - A külföldi tanulás és munkavállalás mindenkinek jól jött Szlovákiában Magyar Nemzet 2006. május 25. A kisebbségek, így a felvidéki magyarok jogai nem, az élet különböző területén mutatkozó lehetőségek viszont bővültek Szlovákiában a két évvel ezelőtti EUcsatlakozás óta. Egy friss felmérés szerint a polgárok 78 százaléka utólag is helyesli, hogy Szlováki a az európai gazdasági tér teljes jogú szereplője lett. A magyar tanárok elleni minapi törvénytelen rendőri fellépés is jelzi, sok minden ugyanott folytatódik északi szomszédunknál, ahol az EUcsatlakozás előtt abbamaradt. Politikai szinten nemcsak a szé lsőséges nacionalizmusáról hírhedt Jan Slota használja fel a „magyarkártyát” a választások előtti hetekben, de Mikulás Dzurinda miniszterelnök sem riad vissza a Magyar Koalíció Pártjának kioktatásától. A pozsonyi parlamentben a csatlakozás után sem sikerül t elfogadtatni a kisebbségek jogállásáról, a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról és a nyelvtörvény módosításáról szóló törvényeket. Közben az EUtagság ellenzői által felvázolt „katasztrófaforgatókönyvből” (általános drágulás, a hazai mezőgazdasági és k önnyűipari termelés visszaesése, a hazai termelők kiszorulása a piacról, az ország szuverenitásának érezhető csorbulása) szinte semmi nem tapasztalható, legalábbis nem anynyira, hogy az aggályokat ébresztene az emberekben mindennapjaik kapcsán, ami főleg a z idősebb nemzedéknek megnyugtató. A fiatalokat elsősorban a szabad utazás és a külföldi tanulás lehetősége vonzotta, s bizony ma több ezerre tehető
