Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-22
13 vesztesek. Azt kívánom, hogy az ország tágas és lakályos ház legyen minden polgára számára, és jó és felelős barátja legyen minden térségbeli országnak" - hangoztatta Djukanovic. A montenegrói kormányfő szerint a függetlenséget támogató voksok száma 45 ezerrel haladja meg a szerbiamonteneg rói államközösség fenntartását támogató szavazatok számát. A podgoricai székhelyű monitoring központ (CEMI) és a belgrádi székhelyű Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) nyilvánosságra hozta közös nem hivatalos végleges eredményét, amely - a szavazóhelyiség közel harmadát véve reprezentatív mintaként - 55,3 százalékos többséget becsült a függetlenségpártiaknak. A CEMI ezenfelül közzétette saját eredményét: az összes szavazóhelyiségre nézve, 99,85 százalékos feldolgozottsága alapján 55,5 s zázalékos előnyt adott a szakadároknak. A köztársasági választási bizottság (RRK) csak hétfő délelőtt jelentkezik a népszavazás előzetes eredményeivel, de mind a CEMInél, mind a CESIDnél valószínűtlennek, illetve a "nullával egyenlőnek" tartják azt, hogy az RRK végleges eredménye ne a szakadárok győzelmét hozza ki. Az unionista ellentábor egyelőre nem hajlandó elismerni vereségét, és az RRK hivatalos végeredményére vár. Az unionista tömb legnagyobb pártjának, a Szocialista Néppártnak az elnöke ar ra kérte a szakadár érzelmű polgárokat, hogy visszafogottan és méltósággal várják meg a hivatalos végeredményt. A szerbiai miniszterelnöki hivatalban egyelőre nem kívántak reagálni a montenegrói hírekre, mert csak a választási bizottság adatait tekint ik hivatalosnak. A hivatalos eredmények közzétételét várja Boris Tadic szerb elnök is. Vuk Draskovic szerbiamontenegrói külügyminiszter közölte, hogy gratulál Montenegró polgárainak, amennyiben helytállóknak bizonyulnak a nem hivatalos adatok. Draskovic s zerint Montenegró függetlenségét Szerbiának "teljes békével" el kell fogadnia, majd történelmi gyökereihez kell fordulnia, "amelyek lerövidítenék az utat Európához és az alkotmányos monarchiához". Helyszíni beszámolók szerint már az első nem hivatalos részeredmény közzététele után Montenegró több városában eufórikus hangulat uralkodott el, és éjfél utánra is elhúzódott a népünnepély. Podgorica a függetlenségpártiak üdvrivalgásától hangosak, a sz akadárok a kormánypalota előtt tűzijátékkal és lövöldözéssel ünnepeltek, a tömeg Milo Djukanovic kormányfő nevét skandálta. A főváros utcáin a szakadárok köröznek gépkocsikkal, montenegrói zászlót lengetnek és megszakítás nélkül dudálnak. Hasonló spontán n épünnepélyekről érkezett hír a történelmi fővárosból, Cetinjéből, illetve Niksicből és Kotor városából is. vissza Milo Djukanovic, a szakadár államalapító – PORTRÉ Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. május 22., vasárnap (MTI) - Milo Djukanovic montenegrói kormányfő hétfő hajnalban kihirdette, hogy Montenegró 88 év elteltével ismét függetlenné vált, és megújította államiságát. Milo Djukanovicnak, a montenegrói szakadár tábor vezetőjének mindenkinél több érdeme van abban, hogy Montenegró különválik Szerbiától, dacolva Brüsszel és Belgrád akaratával saját kezébe veszi sorsa irányítását. Montenegró újkori történelmének szakadár eszmeáramlata egybeforrott az ő nevé vel, ezért Milo Djukanovic minden bizonnyal "államalapítóként" fog bevonulni az Adria parti köztársaság történelmébe. A negyvenötödik életévét taposó Djukanovic fiatal kora ellenére "politikai matuzsálemnek" számít: eddig négyszer választották meg korm ányfőnek, és egyszer leszolgálta ötéves köztársasági elnöki mandátumát. Több mint másfél évtizede áll az ország élén hol kormányfői, hol elnöki tisztségben, és a függetlenségi népszavazás sikere után pedig számítani lehet arra, hogy regnálása egyhamar nem ér véget. A hórihorgas politikus 1962. február 15én született Niksicben, 1986ban szerzett közgazdász diplomát a podgoricai egyetemen. Fiatalkorában tagja volt a montenegrói, majd a jugoszláv szocialista ifjúsági szövetség elnökségének, 24 évesen ő vo lt a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége központi bizottságának legfiatalabb tagja. A nyolcvanas évek végén tűnt fel a jugoszláv politika porondján, amikor Slobodan Milosevic meghirdetette a "bürokrácia elleni forradalmat". Djukanovic szószólója lett a "régi gárdával" való leszámolásnak, a kommunista párt montenegrói szervezetében Milosevic embereként tartották számon. A többpártrendszerre való áttérés utáni első, 1990 végén tartott választáson parlamenti mandátumot szerzett a köztársasági parlamentben, s néhány héttel később - 29ik születése napján - Momir Bulatovic köztársasági elnök jóvoltából elfoglalja a miniszterelnöki széket. Djukanovic Európa legfiatalabb kormányfője lett, és ezután még háromszor választották meg miniszterelnöknek.. A kilencv enes évek derekán, kormányfőként és a Szocialisták Demokratikus Pártja (DPF) alelnökeként. Djukanovic bírálni kezdte belgrádi mentorát Milosevic szerb elnököt. Szerbia ura követelte Bulatovictól a kormányfő menesztését, s ekkor kezdődtek Bulatovic és Djuka novic nézeteltérései. Állandósuló vitáik miatt 1998ban kettészakadt a DPS, a párt többsége Djukanovic mellett állt ki. Bulatovic otthagyta pártját, és még ugyanabban az évben Djukanovic a köztársasági elnöki székből is kiszorította vetélytársa Milo Djukan ovic.
