Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-20
9 1992: A boszniai muzulmánok és horvátok népszavazáson döntenek a függetlenség mellett. A szerb hadsereg ostrom alá veszi Szarajevót, kitör a boszniai háború. 1993: Az addig szövetséges muzulmánok és horvátok között is harcok kezdődnek. 1995: A srebrenicai mészárlás: szerbek nyolcezer muzulmán civilt gyilkolnak meg. A horvátok visszafoglalják NyugatSzlavóniát, 150 ezer szerb elmenekül. A NATO légicsapásai a boszniai szerbek ellen. A szerb, a horvát és a bosn yák elnök aláírja a daytoni békeszerződést, ezzel véget ér a boszniai háború. 1997: Milosevicet megválasztják a Szerbiából és Montenegróból álló kis Jugoszlávia elnökévé. 1998: Szerb fegyveresek akciói a többségi albánok ellen Koszovóban. 1999: A NATO b ombázza Jugoszláviát. A szerb csapatokat kivonják Koszovóból. 2000: Milosevic bukása. 2003: Jugoszlávia megszűnik, helyette megalakul a szerb – montenegrói államszövetség. vissza Kérdéseket vet fel az amerikai szenátus ví zumkönnyítési tervezete - A feltételek között szerepel, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya nem haladhatja meg a három százalékot Magyar Hírlap 2006. május 20. Szerző: Serdült Viktória Még a magyar Külügyminisztériumnak sem teljesen világos, milye n feltételeket szab a vízummentességhez az amerikai szenátus bevándorlási törvénytervezetéhez elfogadott kiegészítés. Budapest viszont biztos benne, hogy a kedvezmény nem csak Lengyelországot érintené. A magyar Külügyminisztérium is a washingtoni magya r nagykövetségnek küldte el kérdéseit az amerikai szenátus bevándorlási törvénytervezetéhez elfogadott kiegészítésről. Ahhoz ugyanis, hogy a módosításban a vízummentességhez felsorolt követelményeket pontosan értelmezni lehessen, még tájékozódni kell – mon dta lapunknak Várkonyi László helyettes külügyi államtitkár. Az EU vízumköteles tagállamai már régóta lobbiznak azért, hogy külön belépési engedély nélkül beutazhassanak az Egyesült Államokba. Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb előrelépése, hogy az ameri kai szenátus csütörtökön elfogadott egy kiegészítést a bevándorlási törvénytervezethez. Ez vízummentességet adna azoknak a tagállamoknak, amelyek legalább háromszáz (egy zászlóaljnyi) katonával támogatták az Egyesült Államok iraki vagy afganisztáni misszió ját. A döntést fontos üzenetnek és kapaszkodónak tartja Simonyi András, hazánk washingtoni nagykövete. Szerinte azzal, hogy szenátorok is felkarolták az ügyet, végre előtérbe kerülhet a probléma, amelynek megoldásáért ő és más európai államok már régóta együtt dolgoznak. A kiegészítés kemény feltételeket is szab a vízummentességhez: az uniós tagság és a katonai részvétel mellett a belbiztonsági és a külügyminisztérium azt is megvizsgálná, hogy az érintett ország nem jelentenee rendészeti kockázatot az E gyesült Államoknak. Ha minden adott, a vízummentesség akkor is csak két év próbaidőre szólna: egy ország végleg csak akkor kerülhetne fel a kedvezményezettek listájára, ha ezalatt minden egyéb feltételt teljesít. A feltételek között szerepel, hogy az elu tasított vízumkérelmek aránya nem haladhatja meg a három százalékot, vissza kell szorítani a lejárt vízummal az Egyesült Államokban tartózkodók számát, valamint biometrikus adatokkal ellátott útlevelet kell bevezetni. Könnyítés viszont, hogy a módosítás az elutasított kérelmek és a túltartózkodás arányát csak az EUtagság első évétől számítaná, azaz gyakorlatilag lenullázódnának az eddigi számok. Mivel eddig még a "disszidáltakat" is bevették a statisztikába, ez hatalmas előrelépés – mondta Simonyi András. Ennek ellenére a módosítást beterjesztő három szenátor (Bill Frist, Rick Santorum és Barbara Mikulski) szerint a feltételeket csak Lengyelország tudná teljesíteni. Így gondolja a lengyel sajtó is, és Varsó győzelmeként értékeli a döntést, bár ahhoz, hogy a módosítás érvénybe lépjen, a szenátusnak még egyeztetnie kell a képviselőházzal, annak a tervezetében viszont nem szerepel ilyen engedmény. Ha az egyeztetések után a kész tervezetbe mégis belekerülne a módosítás, és mindkét ház megszavazná, még mindig h átravan George Bush elnök aláírása. Ha a hosszú törvényhozási folyamat eredményre vezetne is, kevéssé valószínű, hogy Magyarországot kihagynák a kedvezményezett országok listájáról, legalábbis a magyar Külügyminisztérium szerint.
