Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-18
30 strukturális alapok felhasználásáról. A megállapodás el őí rja azt is, hogy az Európai Parlament kés ő bb felülvizsgálhatja az Európai Unió költségvetését, a kiadásokat és a bevételeket. A költségvetési ellen ő rz ő EPbizottság magyar elnöke, Fazakas Szabolcs (MSZP) elmondta: "nagyon nehéz, másfél éves csatának a végére értü nk. A mai nap ünnepnap Európa, az új országok s Magyarország számára, hiszen mostantól már számíthatunk a 20072013as id ő szakban a számunkra oly fontos Strukturális és Kohéziós Alapokra, amelyek felzárkózásunkat fogják szolgálni". Fazakas Szabolcs kifejte tte, sokan idealista szempontból jobb Európát kívántak volna, nagyobb pénzösszegekkel, csak azt felejtették el, hogy mib ő l szerették volna jó szándékukat finanszírozni. Vannak a képvisel ő k között euroszkeptikusok és néhányan a nemzeti érdekeket túlzottan e l ő térbe helyezve hazaüzentek "nem" szavazatukkal - tette hozzá. A Költségvetési Ellen ő rz ő Bizottság szocialista elnöke kifejtette, hogy Magyarországon a Második Nemzeti Fejlesztési Terv már a tervezett alapból indult ki s a keretként várható a 2223 milliá rd eurónyi támogatás is növekedett fél milliárddal. A választás után az új kormány a konszenzus jegyében meg fogja tudni alkotni az új programot. Dalia Grybauskaité költségvetési biztos megállapította, az Európai Parlament nyomásának köszönhet ő , hogy több pénzt szánhatnak a kutatásra, oktatásra, a versenyre és az innovációra. Népszavaösszeállítás vissza Feltételes módban – Halmai Katalin írása Népszava, 2006. május 18. B ulgária és Románia 2007. január 1jén az Európai Unió tagja lehet, ha a hátralév ő id ő ben fölszámolja a mulasztásait - így fogalmazott az Európai Bizottság, amikor kedden letette az asztalra a két csatlakozó ország eddigi teljesítményér ő l készült értékelés é t. Van, aki a mondatnak csak az els ő részét, és van, aki csak a másodikat szeret né látni: az érintettek mindenekel ő tt a dicséreteket, az elért eredményeket méltató megfogalmazásokat, a jöv ő évi tagfelvétel lehet ő ségének újbóli meger ő sítését olvassák ki a jelentésb ő l, míg a b ő vítés ellenz ő i - akik nincsenek kevesen - f ő ként a bírálatok at, a csatlakozás elhalasztásának eshet ő ségét emelik ki. A bizottsági értékelés mindkét oldalnak szolgált elegend ő munícióval, amikor lehetségesnek, ám egyel ő re bizonytalannak ítélte a két balkáni ország b ő fél év múlva esedékes belépését az Európai Unióba . Bulgária és Románia október elejéig kapott haladékot, hogy megmutassa, komolyan veszi a házi feladatait. Jelenleg egyikük sem kész a csatlakozásra, és öt hónap alatt sem lehet csodákat tenni, legföljebb bizonyítani az elszántságot és a tettre készséget. A halasztás meglebegtetésével épp az volt az uniós testület célja, hogy fenntartsa a nyomást, egy pillanatra se engedje lazítani a két kormányt. Ha már most a felvételük elhalasztása mellett döntött volna, nem csak a felkészülésük megtorpanását, de belpoli tikai válság kirobbanását kockáztatta volna mindkét országban. A csatlakozási szerz ő dés értelmében 2008ban így is, úgy is taggá válik Bulgária és Románia, jobb tehát addig ütni a vasat, amíg meleg. De az sem jöhetett komolyan szóba, hogy Brüsszel javaslat ot tegyen a tagállamoknak a két ország gyors csatlakozására: ezt a nyilvánvaló hiányosságaik, mulasztásaik, és a b ő vítési folyamatot egyre kétked ő bben szemlél ő európai közhangulat miatt sem tehetette volna meg. Mivel több ország, köztük Franciaország, Holl andia és Németország még nem ratfikálta a bolgár és a román csatlakozási szerz ő dést, a korai kedvez ő döntéssel az esetleges parlamenti elutasítást is kockáztatták volna a döntéshozók. Magyarországnak elemi érdeke, hogy a szomszédságában stabil, virágzó, az európai normákat maradéktalanul tiszteletben tartó országok legyenek. Minél el ő bb, annál jobb. Halmai Katalin vissza Montenegró függetlensége a tét Magyar Hírlap, 2006. május 18. A függetlenséget akarók támogatottsága valamivel nagyobb. Montenegró függetlenségét és ezáltal a Szerbiával alkotott államközösség végét is jelentheti a vasárnapi népszavazás. Három nappal a történel mi referendum el ő tt a felmérések azt mutatják, hogy a függetlenséget akarók támogatottsága valamivel nagyobb, mint a közös állam híveié. Ő k azonban az Európai Unió jóvoltából helyzeti el ő nnyel vágnak neki a vasárnapi megméretésnek. Javier Solana kül- és biztonságpolitikai f ő biztos (három évvel ezel ő tt kulcsszerepe volt a Szerbia és Montenegrói államközösség tet ő alá hozásában) azzal próbálta megakadályozni egy újabb balkáni államocska létrejöttét, hogy megszabta: a függetlenség kihirdetéséhez min ő sített többségre, a szava záson megjelentek legalább 55 százalékának a voksára van szükség. Nagyjából nyolcvanszázalékos részvételnél így a függetlenségi tábornak mintegy 250 ezer, a lojalistáknak viszont csak 220 ezer voksra lenne szükségük. Az uniós külügyminiszterek hétf ő n közöl ték: ha a függetlenségi tábor megszerzi a szükséges többséget, késlekedés nélkül Montenegróval is megkezdik a tárgyalásokat a társulási szerz ő désr ő l.
