Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-13
12 kohézió erősítése és a nyomor felszámolása a legfőbb prioritás. A csúcson a felek indítványozták, induljon útjára egy új, a szociális kohézi ót segítő program. Az esemény végén a felek elfogadnak egy, a jóléti intézmények védelmét szolgáló zárónyilatkozatot, amelyet a Magyarországon várható, a fenti célokkal ellentétes gazdasági megszorítások ellenére Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is aláír. M agyar részről egyébként meglehetősen szerénynek mutatkozott az érdeklődés az esemény iránt. Európa és LatinAmerika kapcsolatai jelentősen erősödtek az elmúlt tíz esztendőben, melynek során az EU igen fontos kereskedelmi partnerévé vált DélAmerikának és a karibi térségnek. Az együttműködés erősödése az elemzők szerint komoly geopolitikai érdekeket is szolgál, főként ami az energetikai kérdéseket és az érintett országok Egyesült Államokhoz fűződő viszonyát érinti. Az új identitást kereső LatinAmerika közve tetten az EUt is erősítheti a globális versenyben. A csúcstalálkozó egyik legnagyobb figyelmet kapó szereplője egy argentin környezetvédő hölgy volt, aki gyér öltözetben sétált végig az összesereglett politikai vezetők előtt. Milyen tapasztalatokat képe s átadni Magyarország Bolíviának és Venezuelának? A gazdasági és szociális kérdésekre fókuszáltak az Európai Unió, valamint a latinamerikai térség állam- és kormányfői tegnapi bécsi csúcstalálkozójukon. Az esemény időzítése nem véletlen, hiszen míg Európ ában az utóbbi hónapokban mind többen sürgették a jelenlegi gazdaságpolitika újragondolását, addig a latinamerikai országok vezetői – akik közül többek hazája korábban gazdasági összeomláson esett át – az állam megerősítését, a szociális intézkedések erős ítését tartják legfőbb feladatuknak. Miközben Göncz aláírt, bokros sarcolt. 1995ben megalapításának 50. évfordulóját ünnepelte az ENSZ, mikor a tagállamok vezetői nyilatkozatot írtak alá a gazdasági fejlődés emberközpontú megvalósításáról. E napon lett nyilvános a Bokroscsomag, amely épp a lakosság megsarcolásával kívánta egyensúlyba hozni a költségvetést. Az ENSZ nyilatkozatát aláíró 120 kormány- és államfő szerint a világgazdaság olyan fejlesztése, amely figyelmen kívül hagyja az emberek érdekeit nem cél. A bővülés csak akkor kap értelmet, ha az az emberek számára is életük javulását jelenti. Ezért az országok vezetői 1995. március 12én kötelezték magukat, országaik úgy fejlesztik gazdaságukat, hogy „az embereket helyezi a fejlődés középpontjába és a gazdaságot az emberi szükségletek szolgálatába állítja”. A magyar részről Göncz Árpád államfő ellenjegyezte nyilatkozatban hazánk vállalta, hogy áttekinti a bevezetett vagy bevezetendő reformfolyamatok negatív hatásait, amelyet azok a társadalmi fejlődésre gyakorolnak. Ugyanazon a napon, mikor az államfő aláírta a nyilatkozatot Koppenhágában, Budapesten a kormány nyilvánosságra hozta megszorító intézkedéscsomagját, a Bokroscsomagot. Mint ismert, ez szinte elviselhetetlen terhet rótt a lakosságra. A gazdasá g visszaterelése az akkori pénzügyminiszter által felvázolt helyes útra úgy történt, hogy a szociális kiadásokat radikálisan csökkentették. A program hasznáról azóta is folyik a vita, vajon az akkori miniszternek és kormánynak helyes volte a helyzetértéke lése, vagy kevésbé fájdalmas eszközökkel is segíteni lehetett volna a csőd felé tartó magyar gazdaságon. Ellenzéki képviselők akkoriban hevesen bírálták a kormányt a parlamentben, amiért ugyanazon a napon áll ki a szociális gazdaságpolitika mellett, amikor bemutatja a történelem legsúlyosabb megszorító intézkedéscsomagját. Az Európai Unió alapító atyái egykor a szolidaritást nevezték a közösség egyik legfőbb alapértékének, ám az idő múlásával a fejlett nyugati országok sokak szerint megfeledkeztek felelőss égükről. A bővítés és a hétéves költségvetés elfogadása kapcsán azonban ismét mind többen hangoztatják a szolidaritás szót, amely tegnap az EU és a latinamerikai országok bécsi csúcsértekezletén (EULAK) is központi gondolat volt. Mint egy, az unió soros osztrák elnöksége által kiadott dokumentum fogalmaz: a latinamerikai országok számára most a szociális kohézió erősítése és a nyomor felszámolása a legfőbb prioritás. A tanácskozáson is elhangzott, hogy DélAmerikában és a karibi térségben az állami kiadá sok jelentős részét immár a szociális intézkedésekre, többek között az oktatás és az egészségügy támogatására fordítják. Teszik ezt annak ellenére, hogy az állam szerepének megerősítése gyakran váltja ki a külföldi befektetők rosszallását. Indítványozták, induljon útjára egy új, a szociális kohéziót segítő program. A felek végül elfogadnak egy, a szociális intézmények védelmét szolgáló zárónyilatkozatot, amelyet a Magyarországon várható, a fenti célokkal ellentétes gazdasági megszorítások ellenére Gyurcsány Ferenc kormányfő is aláír. A hatvan állam- és kormányfő részvételével zajló találkozón részt vevő Somogyi Ferenc külügyminiszter a távirati irodának nyilatkozva leszögezte, „bizonyos relációkban, különösen a befektetések miatt, gondot okoz, hogy a legutób bi időben egykét helyen – például Bolíviában – ismét radikális, ultrabaloldali politikai irányzat kezd érvényesülni, amit reprivatizációs, újraállamosítási törekvések kísérnek”. A magyar külügyek irányítója szerint Magyarország a tapasztalatok átadásával, a demokráciaközpont működtetésével konkrétan is hozzá tud járulni a térség folyamataihoz.
