Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-13
9 Egykor a szabadkai polgármester valamikor reggel kilenc körül ment munkába, és útközben betért a Fehér Hajó étterembe egy kávéra - mesélte Kucsera Géza. A rendőrparancsnok ott várta, tisztelgett neki, megkérdezte, hogy nyugodtan aludte, és míg a kávéját itta, jelentette, hogy mi történt az éjjel. Fiatal részegek összeverekedtek, de már becsukták őket, a szüleik reggel eljöttek értük, és megígérték, többé ilyen nem fordul elő. A mai szabadkai polgármester meg a közállapotok távol állnak ettől. A törvény maga is mintegy legalizálja a megélhetési bűnözést. Tizenötezer dinár alatt ugyanis nem indítanak hivatalból büntetőeljárást, hanem a károsultnak kell pe rt indítania. A rendőrség nyomozni sem nagyon szeret, inkább lebeszélik a károsultat arról, hogy feljelentést tegyen. De még ha megvan a tettes, akkor is elriasztó a perköltség: háromszor annyiba kerül a perindítás illetéke, mint az ellopott néhány baromfi értéke. Számos városrészben követelték a lakosok, hogy a helybeliek alakítsanak polgárőrséget, védjék meg a vagyonukat és a biztonságukat. Csakhogy sem a jogi, sem a politikai helyzet nem kedvez ennek. Hosszú Endre mesélte, hogy az egyik utca lakói megf igyelték, amint hajnali négy órakor egy rendszám nélküli gépkocsi állt meg az egyik családi ház előtt, benne három ismeretlen férfi. Telefonáltak a rendőrségre, hogy gyanús dolgot észlelnek. A rendőr megkérdezte, mit csinálnak a kocsiban az ismeretlenek. A kkor még nem csináltak semmit. Ő így nem tud intézkedni, mondta a rendőr, és letette a telefont. Egy óra múlva a szomszédok észrevették, hogy az ismeretlenek kinyitották a nagykaput, és tolják kifelé a házigazda gépkocsiját. Furkósbotra kaptak, és rajtaütö ttek a tolvajokon - de végül őket jelentette fel a rendőrség önbíráskodásért. Az autót ugyanis végül nem lopták el, mivel a szomszédok megakadályozták. Szerbiában nincs törvény a polgárőrségről, nincs leírva, mihez volna joguk, mihez nem. Ugyanakkor léte zik egyfajta politikai gyanakvás: ha a jórészt magyarok, illetve bunyevácok (a XVIII. században letelepült horvátok) lakta városrészekben önvédelmi csoportok szerveződnének, akkor az valamiféle erőszakos etnikai szerveződés látszatát keltené. Hosszú Endre szerint azonban nem ez a fő akadály, hanem az, hogy az országban rengeteg kézifegyver van kint a lakosságnál, a betörőbandák is általában fel vannak fegyverezve - a betörők és polgárőrök összecsapása belátható időn belül vérfürdőhöz vezetne. Van egy csap dája a helyzetnek: valamilyen módon nyomást kellene gyakorolni a szerbiai kormányra, hogy fordítson nagyobb figyelmet a közbiztonságra. Csakhogy a rossz közbiztonságnak - amely nem kizárólag a magyarokat és nem is csak az etnikai kisebbségeket sújtja - gaz dasági és társadalmi okai vannak: a magas munkanélküliség, a fiatal nemzedékek kilátástalansága, az erőszak kultusza - amire csak hosszú távon lehetne megoldásokat keresni. Nyomást gyakorolni jelen pillanatban csak a magyarországi, illetve a nyugateurópai közvélemény segítségével lehet - ezek ingerküszöbét azonban csak a látványos kisebbségellenes atrocitások érik el. Ezekről viszont gyakran kiderül - mint Dusnoki Tibor vagy a kikindai rendőrségen korábban megvert, magyar nevű, de magyarul alig tudó, a ren dőrökre támadó részeg férfi esetéről , hogy nem úgy igazak, ahogyan a média beállítja őket. Mindez viszont a helybeli többség érzelmeit fordítja az amúgy is nehéz helyzetben lévő kisebbségiek ellen. - Mi intézményesített, törvényes megoldást szeretnénk a közbiztonság problémáira, nem etnikai alapon szervezett milíciákat, amelyekből csak tragédiák származnának - mondta beszélgetésünk végén Kucsera Géza, és hozzátette: - Engem ugyan a VMSZ delegált erre a posztra, de nemcsak a 38,5 százaléknyi magyarnak, hanem a város valamennyi polgárának az érdekeit kell képviselnem. vissza Földrészek csúcstalálkozója - Az európailatinamerikaikaribi együttműködés volt a téma Bécsben Népszava 2006. május 15. Az Európai Unió, valamin t a latinamerikai és a karibi térség államai közötti együttműködés fejlesztésének fontosságát hangsúlyozták pénteken Bécsben e térségek több mint 60 állam- és kormányfőjének csúcsértekezletén (EULAK), amelyen részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Somogyi Ferenc külügyminiszter.
