Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-12
17 védelméért. A háború idején Franjo Tudjman elnök egyik bizalmasának tartották. Glavas visszautasította a parlament vádjait. Az ellene indu lt eljárást politikailag motiváltnak nevezte. A parlament lépése nyilvánvalóan annak a jele, hogy Horvátország végérvényesen igyekszik leszámolni háborús múltjával, s az Európai Unió kegyeit keresi. vissza Róma hajlandó eng edni Népszava, 2006. május 12. A hamarosan megalakuló olasz kormány els ő intézkedései között áttekinti az új uniós tagállamokat érint ő munkaer ő piaci korlátozásokat - közölte Eörsi Mátyás SZDSZes politikus, akit csütörtök délel ő tt Rómában fogadott Romano Prodi kijelölt olasz miniszterelnök. Az Európa Tanács (ET) parlamenti kö zgy ű lése liberális frakciójának vezet ő je kijelentette: "Olaszország és Magyarország politikai helyzetében a hasonlatosság nemcsak abban van, hogy egyszerre voltak választások, hanem abban is, hogy mindkét nyertes koalíció egy veszélyes populista és euroszk eptikus, befelé forduló ellenfelet tudott legy ő zni". vissza Sért ő djünke? Népszava, 2006. május 12. Szerző: Andrassew Iván Az ENSZ közgy ű lése megválasztotta az újonnan létrehozandó Emberi Jogi Tanács negyvenhét tagját, é s Magyarország nem került be a testületbe. Gondolkozom azon, hogy megsért ő djeke. Mindjárt azt nem értem, hogy miféle tanács az, amelyikbe belefér az országok negyede, a háromnegyed pedig kimarad. Mert azt érteném, ha mondjuk kontinensenként egy vagy kett ő jutna be, de 47 ország nekem kicsit soknak t ű nik. Különösen, ha megnézzük a névsort. Azért az eléggé fura, hogy bár egyetlen nemzetet sem akarok megsérteni, k ö ztük három olyat találtam, amelyiknek országába semmiképpen nem tenném a lábamat, noha szépek a tájak, csodás a kultúra. Mert nem csak az ott él ő ket sanyargatja a hatalom, de abban sem vagyok biztos, hogy engem nem bántalmaznának. Pláne, ha tudnák, hogy újságíró vagyok. Talán nem túlzás: úgy t ű nik, hogy a tanácsba való bejutáshoz még a legalapvet ő bb emberiességi elvárásokat sem kellett teljesíteni. Egy ilyen normátlan tanácsba akár a náci Németország vagy a veres Kambodzsa is bejuthatott volna. Érdekesek lesznek a tanácskozások, ha az emberi jogokat nyíltan vállalva is boldogan tipró hatalmak diskurál nak, pláne ítélkeznek olyan népek viselt dolgai fölött, amelyek legalább úgy tesznek, mintha megpróbálnának megfelelni az egyetemes jogoknak.Ilyen például Magyarország is. Nem mondhatom, hogy itt nincs szabadság, bilincsben járnak a jogok, de mint európai ember, a saját hazámat is várakozó listára tenném, ha rajtam múlna, és az ENSZ most a makulátlanok klubját hozta volna létre. Nálunk a hatalom nem ordas és nem vérengz ő , de legalábbis simlis. Különösen szocialista kormányzás idején nevetségesen szomorú dol og az, ha például minden EUnorma és törvény dacára évek óta nem tudjuk biztosítani egymillió - de legalább hatszázezer - ember számára az akadálymentes közlekedést. De egyáltalán: azt még csak értem, hogy a jobboldal számára a választási kampányban nagyjá ból annyira t ű nt érdektelen témának az emberi jogok kérdése, mint mondjuk a kultúráé. De hogy egy lélekben is összekapaszkodott szocialistaliberális koalíciónak semmi mondanivalója nem volt a szegregációról, az igazságszolgáltatás kínjairól, a börtönviszonyokról, a ha jléktalanokról, a testi bajok miatt kirekesztettekr ő l, a n ő k- és pláne a gyerekek jogairól az kicsit fura, bár árulkodó.Mindenesetre nem sért ő döm meg, de boldogabb lennék, ha négy év múlva megtehetném. vissza A szerb pátriár ka is bekapcsolódott a kampányba Magyar Hírlap, 2006. május 12. A függetlenség ellenz ő i Szerbiában is ádáz propagandahadjáratba kezdtek Tíz nappal a közös állam sorsát eldönt ő montenegrói népszavazás el ő tt a szerb egyház feje, Pavle pátriárka (képünkön ) is bekapcsolódott a kampányba. A Svetozar Marovichoz, az államközösség montenegrói elnökéhez intézett üzenetében a két nép és minden polgár létérdekének nevezi az államközösség fenntartását, és arra figyelmeztet, hogy a különválással veszélybe kerülhet m indkét országrész, s megnehezül a koszovói probléma megoldása. A levél válasz Marovic el ő z ő napi nyilatkozatára, miszerint Montenegró – akárcsak Szerbia – már most önálló államként m ű ködik, és a népszavazás csupán a polgároknak azt az óhaját er ő síti majd meg, hogy ezt a tényt nemzetközileg is elismertessék. Marovic kijelentette: a május huszo negyedikei népszavazás után megkezd ő dik az államközösség békés felszámolása. A függetlenség ellenz ő i Szerbiában is ádáz propagandahadjáratba kezdtek, és azzal riogatják az áttelepült
