Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-12
12 magyar ajkúak többsége él, de nem akarja ezt beismerni" - írta kommentárjában a baloldali szlovák lap. A kommentár szerint az MKP arról is hallgat, hogy "módszeresen erősíti kapcsolatait a magyar kormánnyal". A Pravda munkatársa Mikulás Dzurinda szlovák kormányfőnek azt a keddi kijelentését kommentálta, amely szerint a Magyar K oalíció Pártjának nincs jövője Szlovákiában, mert nemzetiségi elvek alapján működik. A hírmagyarázó szerint Dzurinda téved; az MKPnek megjósolhatóan "hosszabb lesz a szavatossági ideje", mint Dzurinda Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniójának (SDKÚ). E gyébként pedig "az igazi probléma az MKPval nem az, hogy kizárólag etnikai alapú párt, hanem az, hogy kettős életet él" - jegyzi meg a szlovák hírmagyarázó. "Elképesztőnek" nevezi, hogy az MKPnak ennek ellenére erősek a pozíciói a szlovák politikába n. Nemcsak a Dzurinda vezette jobboldal, hanem az ellenzéki IránySzociáldemokrácia (SmerSD) és a (Vladimír Meciar vezette) NéppártDemokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LSHZDS) is "küzdeni kénytelen a kegyeiért" - írta a szlovák kommentátor, hozzátéve, ho gy ez nem az MKP hibája, hanem a többieké, mert "a szlovák államalkotó pártokban kevesebb a kitartás és az állhatatosság, mint ebben a kisebbségi pártban". vissza Az EU mindenképpen beveszi Romániát, de a román kormánynak nem sok ereje van Bíró Béla szerint Bukarest, 2006. május 11., csütörtök (MTI) - Minden jel arra mutat, hogy az Európai Unió most már tagjává fogadja Romániát, a megbízhatatlan parlamenti háttérrel rendelkező kormánynak azonban nem sok ereje van, az ál lamelnök pedig ahelyett, hogy a kormánypártok és az ellenzék között próbálna közvetíteni, konfliktusokat gerjeszt a kormánypártok között - fejti ki az Új Magyar Szó (ÚMSZ) hasábjain Bíró Béla. Az erdélyi politológus és egyetemi tanár megállapítja: az E U tagállamai a bővítést elsősorban és mindenekelőtt gazdasági kérdésnek tekintik, előbbutóbb Romániának is kifizetődő lesz a csatlakozás. A képlet azonban korántsem ennyire egyszerű - fűzi hozzá a szerző, megállapítva: a játéktér nem túlságosan nagy, de o kos politikával, az ország érdekeinek ideológiai, etnokulturális és klikkszempontoktól független tudatosításával, a szomszédok tapasztalatából levonható következtetések végiggondolásával a hátrányok minimalizálhatóak, az előnyök pedig maximalizálhatóak le hetnek. "Minden jel arra mutat, hogy az unió most már, ha nem akarnók is, tagjává fogad bennünket. Ez a tény lehetőséget teremt arra, hogy gyorsan és hatékonyan felkészüljünk a ránk váró bonyodalmakra is, magyarán, hogy ne csak az EUs kritériumokat te ljesítsük, hanem azokat is megpróbáljuk érvényesíteni, amelyeket az ország sajátos érdekei tesznek szükségessé" - írja Bíró Béla. Hozzáteszi azonban, hogy a román kormány, megbízhatatlan parlamenti háttérrel maga mögött, próbál legalább a csatlakozási kritériumoknak megfelelni és a természeti csapások (árvizek) okozta károkat csökkenteni. Egyébre már nem futhatja az erejéből. Traian Basescu államelnök pedig ahelyett, hogy a kormánypártok és az ellenzék között próbálna közvetíteni, éppenséggel konfliktus okat gerjeszt a kormánypártok között. Az erdélyi Krónika hasábjain Fall Sándor megállapítja: izgatott várakozás övezi az országjelentés napját. Hozzáfűzi: a helyzet lényegi oldalát tekintve indokolatlan az izgalom, hiszen az európai illetékesek nem bes zélnek 2008nál későbbi időpontról, ez pedig tágabb szemszögből pontosan behatárolja a csatlakozási játszma mozgásterét. Adott tehát egy közel kétéves intervallum, amelyben a jelek szerint mindenképpen sor kerül az uniós csatlakozásra, és a felek nagyon jó l tudják, hogy ebben a keretben meddig kell elmenniük érdekeik érvényesítésében - írja a szerző. Brüsszelnek nyilván az az elsőrendű célja, hogy Románia a lehető legfelkészültebben váljon az EU tagjává, erre a jelenlegi körülmények között az lenne a l egalkalmasabb megoldás, amiről a napokban beszélt az Európai Bizottság egyik szóvivője: az unió jelezze szándékát a 2007es tagfelvétel vonatkozásában, ám erre csak akkor kerüljön sor, ha Románia és Bulgária teljesít egy sor feltételt. Ebben az esetben a k ét balkáni ország csak ősszel tudhatná meg a csatlakozás konkrét időpontját, a hátralevő időszakban pedig Olli Rehn további eredményeket préselhetne ki a két országból - fejti ki a kommentátor. Ez a szerző szerint javát szolgálná nemcsak az uniónak, h anem Romániának is. Bukarest ugyanis mintha könnyebben megbarátkozna a későbbi, de biztos csatlakozás, tehát a lazítás gondolatával, mint a feltételeket számon kérő "euroterror" újabb szakaszával - szögezi le a Krónika cikkének szerzője. vissza Somogyi Ferenc: nem láthatatlan a magyar külpolitika Budapest, 2006. május 11., csütörtök (MTI) - Belpolitikai indíttatásúnak nevezte és visszautasította a magyar külpolitikát ért ellenzéki bírálatokat Somogyi Ferenc külügyminisz ter, aki a magyar külpolitika elmúlt időszaka mellett néhány aktuális európai kérdést is értékelt az MTInek adott interjúban.
