Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-11
24 HVG 2006. május 10. Hosszas bukdácsolás után az utóbbi években látványosan előrelépett a 2007es EUcsatla kozásra készülő Románia és Bulgária gazdasága, amit az unió is elismert. A két ország gazdasági fejlettsége ennek ellenére jócskán elmarad a két éve csatlakozott tíz államétól. Heves rohamra számítanak a bolgár főváros napokban nyíló bevásárlóközpontjában : a 44 ezer négyzetméter alapterületű, száz üzletet, szupermarketet, éttermeket és egy HVG hattermes mozit magában foglaló, külföldi befektetéssel létesült City Center Sofia ugyanis az első bulgáriai pláza. A gombamód szaporodó bevásárlóközpontok keleteu rópai versenyében Bulgária az utolsó helyre szorult, a szintén EUtagság előtt álló Romániában már évek óta lehet plázákban vásárolni. Szófia azonban nagy lendületet vett, néhány hét múlva egy másik központot is átadnak: az izraeliír beruházásban készülő, 75 ezer négyzetméteres Mall of Sofia 130 üzletnek, irodahelyiségeknek és egy 12 termes mozinak ad majd otthont. Ha kicsit későn is, de annál eredményesebben indult a keleteurópai országok nyomába Bulgária a gazdasági reformok terén is. A reformfolyamat a rendszerváltás utáni évek toporgása után a teljes gazdasági összeomlást eredményező 1996os pénzügyi válságot követően kezdődött el, és a szinte reménytelennek tűnő helyzetben az eredmények csak lassan, jó néhány év elteltével kezdtek mutatkozni. A gazda sági reformokat a szocialistáktól a kormányrudat 1997ben átvevő jobboldali pártok a valutatanács felállításával, a nyakló nélküli állami költekezést megfékezve indították, és el is érték a pénzügyi stabilitást. A nemzeti valuta, a leva árfolyamát előbb a német márkához, majd az euróhoz kötötték, miközben szigorú monetáris politikát folytattak. A strukturális átalakítás keretében kíméletlenül bezárták a veszteséges termelővállalatokat, s az iparban, illetve a bankszektorban - külföldi stratégiai befektetők bevonásával - amit csak lehetett, privatizáltak. Az eredmény nem maradt el, a költségvetés kiegyensúlyozottá vált, immár második éve többlettel zár, a gazdaság évek óta dinamikusan nő, a külföldi adósságállomány visszaszorult, és a külkereskedelmet is sik erült átállítani a nyugati piacokra. A gazdaság alapjaiban stabil, számos makrogazdasági mutató uniós összehasonlításban is elismerésre méltó, és az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok többségének is megfelel. A balkáni ország reformjaina k azonban árnyoldalai is vannak. Az utóbbi két év lendületes gazdasági növekedését főként a belső fogyasztás hirtelen felfutásának köszönhette. A nyersanyagárak - főként a kőolaj - megugrása, valamint a belső, elsősorban hitelből finanszírozott vásárlási b oom nyomán a folyó fizetési mérleg alaposan kibillent, és tavaly a hazai össztermék (GDP) közel 15 százalékára ugorva rekordot döntött. A mérleg romlásához az is hozzájárult, hogy tavaly a működőtőkebefektetés 18 százalékkal visszaesett, mert 2005ben már nem került sor komolyabb privatizációra. Az egy éve hatalmon lévő - a szocialisták, az excár centrista és a török kisebbség pártja alkotta - koalíció reményei szerint az uniós tagság újabb lendületet ad a külföldi működőtőkebefektetéseknek. Erre a képzet t, de olcsó munkaerő - az átlagfizetés havonta még mindig csak 180 eurónak felel meg - ösztönzőleg hathat. Máig nem sikerült megbirkózni az uniós átlaghoz képest magas munkanélküliséggel, és az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendsze r is alapvető hiányosságokkal küzd. A román gazdaság is nagy utat járt be a csatlakozási szándék bejelentése óta eltelt tíz, de különösen az utóbbi öt évben. A GDP az 1990es évek ingadozása után 2000 óta stabilan bővül, a 2004es 8,3 százalék után tavaly - a katasztrofális árvíz ellenére is - 4,1 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó román GDP 2000ben még az EUátlag negyede volt, mostanra - Bulgáriával szinte azonos szintre jutva - már felkúszott annak a harmadára. A lakosság számára talán a legérezhetőbb eredmény, hogy sikerült egyjegyűre szorítani a kilencvenes évek vágtató, olykor háromjegyű (1997ben például 155 százalékos) inflációját: a pénzromlás tavaly - az úgynevezett erős lej bevezetésének évében - 8,6 százalék volt. A viszonylag alacsony, 6 száz alék körüli munkanélküliség hátterében azonban az is meghúzódik, hogy mintegy 800850 ezren - a munkaképes korú lakosság közel 10 százaléka - dolgoznak vendégmunkásként külföldön. Jelentősen emelkedtek a nettó bérek: az 1995ben még csak 80 eurónak megfele lő átlagbér tavaly már 215 euró körül mozgott. A bérnövekedés nem járt a költségvetési deficit elszaladásával, sőt az államháztartási hiányt - amely az ezredforduló évében még a GDP 4,4 százalékának felelt meg - tavalyra sikerült 1 százalék alá szorítani. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 9 százalékát teszi ki, amit a külkereskedelmi deficit jelentős növekedésével magyaráznak.
