Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-10
22 Vélhetően ugyanis, a Szlovák Nemzeti Párt bejut a parlamentbe, s ezzel véget érhet a nemzetiségi szempontból eddigi viszonylag c sendesebb időszak – jelentette ki a miniszterelnökhelyettes. Hozzátette: a magyarok kérdése újból politikai témává válhat, s ha a kocka úgy fordulna, hogy valós hatással lennének a jövendőbeli kormánypolitikára, az egyértelműen a nemzetiségi feszültség nö vekedéséhez vezetne – számol be a felvidek.ma. Vajdasági lélek A multikulturalizmus és a tolerancia érvényesítése Vajdaságban című projektum keretében szervezett Együtt élni kiállítást Újvidék után, tegnap Szabadkán nyitotta meg Bojan Pajtics, a Vajdaság i Végrehajtó Tanács elnöke. A magyarok és a szerbek ezeréves együttélésének történelmét, a szokásokat és a hagyományokat bemutató rendezvény célja elsősorban az, hogy megmutassa a lakosságnak, és főleg a fiataloknak, hogy közös múltja van a két népnek, oly an közös múltja, amelyben együtt éltek és dolgoztak, nem pedig egymás mellett. Bojan Pajtics hangsúlyozta: ez a kiállítás több száz példát hoz fel arra, hogy a szerbek és a magyarok együtt tudnak élni. Hozzátette: a külföldi vendégekkel mindig büszkén isme rteti, hogy Vajdaságban hat nyelv van hivatalos használatban. Azt is kiemelte: a vajdaságiaknak amellett, hogy van nemzeti identitásuk, van egy vajdasági identitásuk is. A megnyitón dr. Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár kijelentette: ez a kiá llítás a bizonyíték arra, hogy „Vajdaság szerb is, magyar is, román is, német is, hogy ne soroljam tovább”. Mint mondta: Vajdaság autonó m tartomány politikája mindig is a többnyelvűség, a multikulturalizmus mellett foglalt állást, és nemcsak beszélt róla, hanem tett is érte – írja a Magyar Szó. vissza Pert vesztett a nagybányai aranymosó cég - A bíróság d öntött: a Transgold a bűnös a tiszai ciánszennyezésben · A kártérítés bizonytalan a vállalat csődje miatt Magyar Nemzet 2006. május 10. Szerző: Kulcsár Anna Mégsem elháríthatatlan külső erő, hanem a nagybányai aranymosó működési körülményei okozták a tis zai ciánkatasztrófát. Ez derült ki a Fővárosi Bíróság hétfői ítéletéből. A román állam résztulajdonában álló cég, vagyis az alperes várhatóan fellebbezést jelent be. A pénzről később dönthetnek. A magyar állam – a nem mindennapi kártérítési ügy felperese – kezdettől azt állította: a nagybányai aranymosó üzem működési körülményei okozták a 2000. január végi tiszai ciánkatasztrófát. E jogi okfejtés szerint a cég veszélyes üzem. Egyebek mellett azért, mert az arany kinyeréséhez az élővilágra ártalmas vegysze reket alkalmaz. Szakértői vélemények szerint a folyó élővilágában okozott kár és az ennek elhárítására fordított összeg 28,5 millió forintot tett ki. A per ennek megtérítéséért indult, mégpedig a kár keletkezése szerinti országban a Fővárosi Bíróságon. Az alperes – az ausztrál Esmeralda cég és a román állam közös tulajdonaként alapított Aurul vállalat – mindvégig úgy vélekedett: az üzem megfelelt a Romániában előírt biztonsági feltételeknek. Amikor tehát Nagybányán átszakadt a mérgező cianidot is tartalmazó zagytározó gátja, s abból a helyi vizeken keresztül mérgező anyagok jutottak a Tiszába, a vállalat nem hibázott. A katasztrófát vis maior, vagyis elháríthatatlan külső erő, magyarán az időjárás, az esőzés, a hóolvadás okozta. A kárt ilyenkor a károsult ma ga viseli. Az eljárás eddig számos stáción ment keresztül. A vállalat előbb nevet változtatott, s hónapok múltán Transgold elnevezéssel folytatta, amit Aurulként elkezdett. A Fővárosi Bíróság először azt döntötte el, a román vagy a magyar polgári jog szeri nt kelle megítélni az ügyet. Miután a magyar jog mellett döntött, megállapította, van hatásköre a per lefolytatására. A kártérítési tanács bukaresti és hazai szakértőket, professzorokat hallgatott meg, s helyszíni szemlét is előírt a felek részvételével. Mindezek után – egy esztendeje – a Fővárosi Bíróság 15 százalékosra mérsékelte az üzem termelőkapacitását a további esetleges károsodás megelőzéséért. Most pedig a jogi alapokról döntött. Hétfői, úgynevezett közbenső ítéletében megállapította, hogy a Trans gold felelősséggel tartozik a történtekért. Az ugyanekkor kihirdetett részítélet pedig úgy szólt, növelni kell az aranymosó működésének biztonságát, hogy veszélyes anyagok ne kerülhessenek ki az üzemből. A cég várhatóan fellebbezést jelent be a nem jogerős döntés ellen – a felelősséget minden bizonnyal a Fővárosi Ítélőtábla tisztázza végérvényesen. Ehhez azonban a határozatot előbb kézbesíteni kell a román cég részére, valószínűleg Romániába diplomáciai úton. A Transgold ugyanis az ítélethirdetés előtt megs züntette a képviseletét addig ellátó magyar ügyvéd megbízását. A kártérítés összegének meghatározása azután következhet, ha a mostani
