Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-10
15 Diszkriminálják a magyar d iákokat Erdély.ma [ 20060509 - 09:31:21 ] Forrás: Stop.hu Az ENSZ illetékeseihez fordul az önálló magyar felsőoktatásért harcoló Bolyai Kezdeményező Bizottság, mivel szerintük az oktatásban diszkrimináció éri a romániai magyarokat. A szervezet egy - az RMDSZ által is aláírt - nyilatkozattal múlt héten az Európai Unió bővítési biztosát is megkereste. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke szerint többek között a BabesBolyai Tudományegyetem magyar karaival kapcsolatban kialakult helyzet, illetve a marosvásárhelyi gyógyszerészeti és orvosi egyetem ma gyar tagozatának problémái miatt fordultak az Európai Unióhoz, kifogásolva azt is, hogy a műszaki, művészeti és agrártudományos területeken nincs is magyar nyelvű felsőoktatás – olvasható az Inforádió portálján. A nyilatkozat foglalkozik a vegyes tannyelv ű intézményekkel, ahol egyelőre csak a propaganda szintjén valósulhatott meg a kétnyelvűség, valamint a magyar nyelvű magányegyetemeink akkreditációjával és az állami támogatás kérdésével. Hasonló levéllel fordultak az ENSZ illetékeseihez is, „az erdélyi magyar oktatást érő diszkriminációra" hívva fel a nemzetközi szervezet figyelmét. „Míg a romániai magyar lakosság aránya 6,6 százalék, mindössze 1,6 százalék az, aki anyanyelvén tanulhat a felsőoktatásban" - mutatott rá Hantz Péter, hozzátéve, hogy a disz krimináció a közoktatásban is jelen van, például a 8. és 12. osztályban kötelező román nyelvvizsga formájában, amelyen anyanyelvi szinten kérik számon a román nyelvet a magyar diákokon. vissza Hrubík Béla elnök beszéde a Csemadok kongresszusán Felvidék.ma Dátum: 20060509 14:00 A következőkben közöljük Hrubík Bélának, a Csemadok új országos elnökének a tisztújító kongresszuson elmondott beszédét: Tisztelt Elnök úr, Tisztelt Kongresszus, Kedves Barátaim ! Németh L ászló a harmincas években írta, hogy ma olyanok beszélnek a nemzetről az Országházban, akiket régen a ferencvárosi sörcsarnokban sem engedtek volna szóhoz jutni. Mit mondjunk ma? Hogy rosszak az idők? Helyes. Azért vagyunk itt, hogy javítsunk rajta. Bár m egfogadtam magamnak, hogy szigorúan nemzeti és kulturális sorskérdésekben fejtem ki a véleményemet, nem engedhetem el szó nélkül a mostohaanyaországi történéseket, hacsak néhány szó erejéig is, s amit amúgy is tudtunk évek óta, de különösen 2004. decembe r 5e óta, hogy magunkra maradtunk. Magunk, de hála Istennek nem egyedül, hiszen vagyunk itt félmillióan, jók és rosszak, hazugok és igazak, hűtlenek és hűségesek, mi, felvidéki magyarok. Ez az állapot azonban végre már egy pont, ahonnan elindulhatunk, hisz a felismerés, hogy csak magunkra s zámíthatunk, ami a jövőnket és a megmaradásunkat illeti, sokkal fontosabb, mint a sebeink nyalogatása a végtelenségig. Ha most el akarnám vágni magam Önök előtt, azt mondhatnám, húzzunk bele, de azt hiszem az ehhez hasonló szavakat, most kicsit hanyagolni fogom a szótáramból. Széchényitől tudjuk, hogy Eötvös Józsefet sem a honfiúi büszkeség tette reformerré, igazi magyarrá, hanem a szégyen. A szégyen, amit a nemzet elmaradottsága, politikai, közéleti állapota miatt érzett. Mi Tőle kicsit másképpen, büsz kék is lehetnénk, de éppenséggel szégyenkezhetünk is sok mindenért, ezért aztán nekünk is van esélyünk arra, hogy igazi, cselekvő hazafiak legyünk.
