Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-08
6 kezdeményezésére a kültelki adó az eddigi gyakorlattól eltérően nem az államkasszába kerül, hanem a helyi önkor mányzatoknál marad. A szövetségi elnök a magyar — magyar viszonyt értékelve elmondta, hogy a következő időszakban tárgyalnak, és hogy stabil támogatási rendszert kell kiépítenie a magyar államnak, amely nem függ a költségvetés ingadozásaitól. A nemrég megj elent IMASközvéleménykutatást elemezve, Markó Béla elmondta, hogy nem örvend a közvélemény ,,bekalizálódásának”, valamint a Nagyrománia Párt megerősödésének. Véleménye szerint ez a jelenség azt bizonyítja, hogy a lakosságnak egy bizonyos része elégedetle n, ezt a közeget pedig nem a magyarellenes retorikával kellene meggyőzni, az effajta megnyilvánulás kizárólag a szélsőségek megerősödéséhez vezet. Markó Béla elégedetlen azzal is, hogy a koalíciós partnerek könnyen találnak kifogásokat arra, hogy ne szerve zzék meg a szokásos heti találkozókat, ugyanakkor kritizálta a parlamentben uralkodó állapotokat is, úgy értékelve, hogy nagyon sok tervezetet úgy szavaznak meg, hogy nem veszik figyelembe a kormány pozitív vagy negatív álláspontját. vissza Străchinaru: a parlamenti ülésszak végéig nem lesz kisebbségi törvény A román parlament mostani ülésszakán nincs esély a kisebbségi törvény elfogadására – véli Petre Străchinaru. A Kovászna megyei demokrata képviselő tegnapi sajtótájék oztatóján kifejtette: a koalíción belüli egyeztetések, tárgyalások folyamatosak, de rendkívül lassan haladnak, a következő hetekben sokkal fontosabb jogszabályokat, mint például az átvilágítási törvényt, kell elfogadniuk. A Konzervatív Párt (PC) vezetőjén ek nyilatkozatáról, mely szerint csak abban az esetben szavazzák meg a kisebbségi törvényt, ha elfogadják módosító javaslatukat, Străchinaru kifejtette, értelmetlennek találja a felvetést. Szerinte semmi szükség arra, hogy a Hargita és Kovászna megyében s zámbeli kisebbségben élő románok önkormányzati tisztséghez jussanak. Mint mondta, ahol nagyobb számban élnek románok, van tanácstagjuk, máshol pedig hiába teszik ezt kötelezővé, „úgyis csak tehetetlen szemlélő marad a román képviselő”. Véleménye szerint s okkal fontosabb lenne, hogy parlamenti képviselői helyet biztosítsanak a Kovászna és Hargita megyei románoknak, erről azonban nem sikerült meggyőzniük Voiculescu pártját – mondta. vissza Bugár Béla nem kérdőjelezi meg a MÁÉR T tevékenységét A magyarmagyar kapcsolatok kiszélesítésével egyetért a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, de úgy véli: a politikai megbeszéléseket nem jó vegyíteni a gazdaságiakkal például. Az előbbiek színtereként továbbra is a Magyar Állandó Értekezletet látja alkalmasnak Bugár Béla. A kompromisszumkeresésre rányomhatja a bélyegét a pártpolitikai szembenállás - mondta a Magyar Rádiónak Bugár Béla, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Ennyiben tehát elfogadja Somogyi Ferenc külügymin iszter szerdai érvelését. Ugyanakkor emlékeztet: a MÁÉRT akkor is működött, amikor a jelenlegi kormánypártok ellenzékben voltak. - Ebből a szempontból én így a MÁÉRTot nem kérdőjelezném meg. Az egy más dolog, hogy el kellene azon gondolkodni, hogy valójáb an hogyan lehetne a kapcsolattartást, a magyarmagyar kapcsolatrendszert jobbá tenni. Erre vonatkozóan az MKPnak vannak javaslatai. vissza Az MPSZ júliusra ígéri a pártbejegyzés beindítását [ 20060508 - 07:27:03 ] Egymásfél hónap alatt összegyűl az a huszonötezer aláírás, amely a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) pártként való bejegyeztetéséhez szükséges – hangzott el a hétvégén a szervezet marosvásárhelyi választmányi gyűlésén, amelynek napirendjén a pártbejegyzés s zerepelt. Szombaton, a választmányi gyűlés utáni sajtótájékoztatón, az MPSZ vezetői arról beszéltek, hogy hat hét múlva akár el is indíthatják a pártbejegyzés folyamatát. Szász Jenő elnök elmondta: 70 százalékban már összegyűlt a szükséges támogatói aláírá s, most a Kárpátokon túli megyékben gyűjtenek, de ez sokkal nehezebb és kitartóbb munkát igényel. „Míg Székelyudvarhelyen sokan gyűjtötték az aláírásokat, ezért gyorsan gyarapodott a lista, Dolj vagy Gorj megyében házról házra járva kell megtalálni azokat a magyarokat, akik a politikai életben is a sokszínűségre vágynak” – fejtette ki Szász. Az elnök lapunknak elmondta: kellemes csalódásban volt részük, hiszen a többségében románok lakta megyékben a magyarok részéről sokkal nagyobb lelkesedést tapasztaltak, mint a tömbmagyarságban élők között.
