Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-06
20 Amennyiben jelképteremtő kezde ményekből ilyen mértékű környezetátrendezés következhet, mi is betervezhetnénk néhány gesztust akkor is, ha nem lesz azonnal lemérhető hatásuk. Mindenekelőtt lássuk be, hogy népünk többszöri lekaszabolása után nem biztos, hogy mi, akik most élünk, lennén k a leginkább életre érdemesek. Nem vagyunk semmivel jobbak, bölcsebbek, nemesebbek azoknál, akik nem mehettek tovább az útjukon, nem örökíthették át génjeiket, nem mondhatták ki igéiket. Lánglelkek és lángelmék lobbantak el, mielőtt még bevilágították vol na nemzeti életünket. A köztudatban Balassi Bálint, Petőfi Sándor és Radnóti Miklós azok a reprezentatív alkotó egyéniségek, akiknek pályafutását derékba törték a háborús incidensek. A történet azonban ennél sokkal összetettebb. Szellemi veszteségeink óriá siak. Mi, a mai társadalomban élők az elesettek mellett törpének számítunk, vagy még annak sem, mert ok voltak a valóság, mi csupán annak árnyai vagyunk. Egy szomorú lajstrom Egyelőre vessünk tekintetet csak az 191418as háborúra, a nép fiainak ,,világl átó” nagy kalandjára. Dicsfény illeti minden rendűrangú katonánkat, akik odavesztek, mert mindenik pótolhatatlan (volt). Jól állapította meg ifj. Andrássy Gyula, hogy a kiképzett és felfegyverzett magyar paraszt megtette kötelességét minden arcvonalon, ne m az o teljesítményüktől függött az események végső alakulása. Mikor azonban fejet hajtunk az egyszerű (istenadta) nép fiainak áldozata előtt, jusson eszünkbe az (is), hogy mellettük voltak, és ott pusztultak el az alkotó értelmiség jelentős képviselői is. Íme, csak néhány közülük, akik elvesztek a pokol e próbáján: 1.) Békássy Ferenc a magyar irodalom egyik nagy ígéretének számított. A cambridgei King's Collage hallgatója – Virginia Woolf írónő, továbbá Keynes, a későbbi neves közgazdász, Bertrand Russell , a későbbi filozófus barátja – huszár önkéntesként esett el 1915 júniusában. Halálakor a Nyugatban maga Babits Mihály búcsúztatta a pályakezdő költőt. Tóth Árpád is eltűnődik: ,,Mivé fejlődhetett volna e nagyra hivatott ifjú, ki tudja? Minél többre becsül jük az eredményeket, amelyekre a kitűnő kezdet következtetni enged, annál fájóbb a tudat, hogy irodalmunk örökre elveszítette őt. Hasonlóan kesereg Kosztolányi Dezső is: ,,Az épület nem épült fel, csak az előkészületei maradtak ránk, az állványok, amelyeke t erősen megcölöpözött és magasra vont, messze a mindennapi élet és a mindennapi irodalom fölé.” Majd idézi Békássy egyik utolsó mondatát: ,,”Ha a háborúra gondolok, szeretném megmérhetni, mennyit ér az ember, mert igaz egyrészt, hogy komplikált szerkezet, hogy előállítása sok fájdalomba és áldozatba került, hogy egy egész világ vész el, ha o elveszik – például énvelem.” Gyakran szomorúan lapozok erre az oldalra, és elolvasván erőt vesz rajtam az elérzékenyülés. Ma már tudom, hogy azért, mert igaz, mert egy világ veszett el ővéle is, egy világot vesztett o és mi” – írja Kosztolányi. 2.) A világháború első művészáldozatának Radó Aladár zeneszerzőt lehet tekinteni, aki 1914 szeptemberében esett el. Komponált zenekari műveket, kamarazenét, zongoraműveket, operá t, szimfonikus költeményt, színpadi kísérőzenét, kórusműveket, dalokat. Kompozícióinak stílusát elsősorban a magyar népzene ihlette. 3.) Nem sokkal a háború kitörése után, 1914 októberében a legendás uzsoki harcoknál esett el Sámuel Kornél szobrász is. O volt az első képzőművész áldozat. Müncheni tanulmányai után Telcs Ede műtermében dolgozott. Finom ritmusú, lírai hangú, formatisztaságra törekvő munkái a magyar szobrászat nagy ígéretének mutatják. Hagyatéki kiállítását 1915ben rendezték meg az Ernst Múze umban. 4.) 1915 júliusában elesett Szirt Oszkár festőmuvész, Balló Ede és Ferenczy Károly tanítványa. Nyaranta a szolnoki művésztelepen dolgozott. (A műegyetemen a szabadkézi rajz tanszék adjunktusa lett.) 1923ban rendezték hagyatéki kiállítását az Ernst Múzeumban. 5.) Odaveszett a magyar bölcseleti irodalom legnagyobb reménysége, Zalai Béla is. Tanulmányait a kolozsvári, párizsi és bpi egyetemeken végezte matematikafizikafilozófia szakon. Újító gondolkodó volt: alaptémája maga a filozófiai rendszerezés problémája. Értekezett a realitásfogalom típusairól, az etikai rendszerezésr ől, a közvetlen tapasztalás összefüggésrendszeréről, tehát mint filozófus főleg ismeretelmélettel foglalkozott. Ez a széles látókörű, sokoldalúan képzett briliáns elme, e derűs hangulatot árasztó fiatalember, Babits, Kosztolányi és Juhász Gyula harsány kac agású barátja, 1915 februárjában az omszki hadifogolytáborban tífusz áldozata lett. Tehát az irodalomban közismert Gyóni Géza jeles költőn kívül még rengeteg tehetség odaveszett. E sokat ígérő, ám kettétört pályák sajátos pantheonjában nincsenek társadalm i rangok, osztályok, felekezetek vagy más hasonlók, valamennyien egyek lettek mint a nemzeti balsors vértanúi. A korai képzőművész áldozatok között még idesorolható a nagy ezüst vitézségi érmet szerzett Plány Ervin, aki az északi harctéren kapott sebébe 19 16. január elején halt bele Bp.en. Továbbá Engel Pál is, aki mint önkéntes egy vadászzászlóaljhoz vonult be Krakkóba. A Kárpátokban és Bukovinában tizenhét ütközetben vett részt, melyek
