Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-04
23 rülés egykori jogi szakértője a román kormány csicskásaként az Udvarhelyért Polgári Egyesületről, Szász Jenőről és hajdani barátairól. S a sor sajnos folytatható . Mindezeket lassan megszoktuk. Hogy a többség számára fontosabb az egyéni érvényesülés, a hatalom, a pénz, a karrier. Az autonomista tábor mindezt nem tudja biztosítani, így sokan elpártolnak tőle. Persze ez egyfajta erkölcsi szelekciót is jelent: aki so raiban maradt, az minden bizonnyal komolyan gondolja hirdetett elveket. Nem csoda, ha sokan, így e sorok írója is némi értetlenséggel figyelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) között megjelent feszültséget, a z ismételt, a sajtóban is visszhangot kapott polit ikai súrlódásokat. Annál is örömtelibb viszont nemzeti ünnepünk alkalmából tanúsított demonstratív autonomista egység: Csapó I. József az SZNT elnöke, valamint Szász Jenő, az SZNT alelnöke, a Magyar Polgári Szövetség elnöke ott volt Szatmárnémetiben a Lánco s templomban, az EMNT ünnepi nagygyűlésén, mindketten alkotó m ó- don hozzájárultak a Toró T. Tibor által előterjesztett Erdélyi memorandum végső formájának kialakításához. H asonlóképpen örömteli volt Tőkés László részvétele és átütő erejű szónoklata a székel yudvarhelyi nagygyűlésen. Autonómiát a Székelyföldnek! Székelyudvarhelyen március 15én húszezer ember állt ki az autonómia mellett s fogadta hangos tetszésnyilván í- tással, egyetértéssel a Csapó I. József által felolvasott kiáltványt, mely olyan tömör és lényegre törő, hogy teljes egészében idézhetjük: „Az 1919es Párizsi Kisebbségi Szerződésben Románia és a Szövetséges és Társult Hata lmak autonómiajogot garantáltak a székelységnek – az alkotmányra hivatkozva ma még népszuverenitásunk gy akorlásától, a hely i népszavazástól is eltiltanak! Az Egyesült Nemzetek 1993ban szervezett Konferenciájának Bécsi Deklarációja szerint az önrendelkezés minden népnek joga – így a székelységnek is! Az Európai Parlament az önkormányzás és a szubszidiaritás elveinek megfelel ő védelmi intézkedéseket ír elő az erdélyi magyarság, a székelység számára – de a romániai hatóságok ennek figyelembe vételére sem hajlandók! Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói, kijelentjük: Nem akarunk továbbra is kiszolgáltatottsá gban, alárendeltségben élni! A történelmi hagyományok alapján területi önkormányzásunk ősi jussunk, e nélkül szülőföldünkön meg nem m aradhatunk és erről soha le nem mondunk! Alapvető emberi közösségi jogainkért a demokrácia eszközeivel kü zdünk és erre azon nali, demokratikus megoldásokat várunk! Mi, a székely települések, a történelmi Székelyföld lakói, követeljük: Autonómiát Székelyföldnek – Szabadságot a székelységnek! 1918. december 1jén, a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés Határozatában, teljes nemzeti s zaba dságot hirdettek az összes együtt élő nép számára. Követeljük: tartsák tehát be ígéretüket! Románia Parlamentje és Kormánya tartsa be a vállalt nemzetközi kötelezettségeket és garantáljon a szülőföldjén őshonos székely közösség számára teljes és tényle ges egyenlőséget! Románia Parlamentje hagyja jóvá Székelyföld Autonómia Statútumát! Az Európa Tanács 1334/2003 sz. határozata szerint az alkotmányba foglalt nemzetállami minősítés túlhaladott értelmezés, ezért nem lehet akadálya a területi autonómiának – a z illetékes hatóságok mégis a nemzetállami tételre hivatkozva utasítják vissza Székelyföld újralétesítését és autonómiáját! Ebben az esetben töröljék az alkotmányból a „nemzetállam” kifejezést! Az Európai Unió orvosolja a 86 évvel ezelőtt elkövetett jogfos ztást, és tegye Románia csatlakozási feltételévé Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozását! Az Egyesült Nemzetek Szervezete gyakoroljon felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett!” Erdély legnagyobb tömeget megmozgató ünnepi n agygyűlését az RMDSZ nemcsak, hogy nem tisztelte meg jele nlétével, annak dacára, hogy Szász Jenő leszögezte, Markó Bélának is Székelyudvarhelyen van a helye március 15én, de a Szövetség Operatív Tanácsának az ünnep előtt kiadott közleményében még egy álno k utalást is találhatunk a székelyudvarhelyi gyűlésre: „Közös felelősségünk, hogy ez a nap minden magyar ember ünnepe maradjon, és ne engedjük, hogy ezt az ünnepet bárki is önös politikai célokra használja fel.” Első hallásra egy jogos igényt foga lmaz meg e tézis. Mert bizony az az igazán felemelő, ha március 15én a magyar nemzet egységben ünnepel. Ennek viszont az a feltétele, hogy a nemzet egységesen felsorakozzon a nemzeti érdekek mellett és a nemzet ellenes erők spontánul lelepleződjenek és periferizál ódjanak. Erről viszont sajnos szó sincs, sem az anyaországban, sem a hat á- rokon túl. Viszont önös politikai érdekről szólni az autonómiát igénylő nagygyűlés kapcsán: otromba rágalom. Egyáltalában, ha a politizálás alatt a politológia meghatározása szerint olyan tevékenységet értünk, amelynek célja az intézm é- nyes politikai hatalom megragadása, megtartása illetve működtetése, akkor a székelyföldi nagygyűlés igencsak nehezen fér bele ebbe a kategóriába, mint ahogy az SZNT tevékenysége is. (!) Mindkettőnek célj a a székelység
