Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-29
14 A magyar v álasztás eredménye rossz hír a gazdasági nacionalisták és a populisták számára a Hospodárské Noviny szerint Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 2006. április 28., péntek (MTI) - KözépEurópa kicsi és nyitott gazdaságai, mint amilyen a cs eh, a magyar vagy a szlovák nem engedhetik meg magukn ak a gazdasági nacionalizmust - állítja pénteki elemzésében a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap. Orbán Viktor veresége azt mutatja, hogy a gazdasági nacionalizmus bizonyos mértékben csak az olyan nagy államokban lehet sikeres, mint amilyen a régióban Lengyelország. A kicsi és nyitott magyar gazdaságban, amely ráadásul KözépEurópában leginkább a szolgáltatásokra összpontosít, s nem az ipari termelésre mint Szlovákia vagy Csehország, erre nem befogadóak sem a választók, sem a be ruházók. A választást meglepő fölénnyel a dinamikus Gyurcsány Ferenc nyerte meg, aki gazdasági programját a brit labouristák harmadik utas programja alapján határozta meg, bár a magyar gazdaság szerkezeti problémáinak megoldásáról konkrétan nem beszélt. A c sehországi és szlovákiai választások előtt a magyar választás eredménye jó hír a vállalkozók, s rossz hír a gazdasági nacionalisták és a populisták számára annak ellenére is, hogy a középeurópai régió egyes országiban a választások előtt uralkodó helyzete ket nehéz összehasonlítani - jegyzi meg a tekintélyes cseh lap. A cikk írója egy más helyen úgy véli, hogy a magyar gazdaság szerkezeti problémái és a magas költségvetési deficit a forint jelentős meggyengülését eredményezhetik, ha nem kerül sor időben meg felelő lépésekre. vissza The Economist: a térségi választási tendenciák változásának jele lehet a magyar koalíció újjáválasztása Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: London, 2006. április 28., péntek (MTI) - A magyarországi választás eredménye annak előjele lehet a térségben, hogy néha a hivatalban lévő kormányok is győzhetnek - írta a The Economist pénteken utcára került legújabb kiadása. A vezető londoni gazdaságipolitikai hetilap elemzésének főcíme sze rint a magyar kormány újjáválasztása precedens, alcíme pedig azt jósolja: ez a középeurópai politika éretté válásának jele lehet. Az írás szerint a rendszerváltás utáni közép- és keleteurópai politika hosszú ideje érvényes első szabálya az, hogy a ko rmányt, tegyen bármit, ki fogják szavazni a hatalomból. Ez az állandó kormányváltás a kívülállókban félelmeket ébresztett az új demokráciák törékenységével kapcsolatban - áll a The Economist cikkében. Az elemzés szerint kevés miniszterelnök vagy párt t öltött ki egy teljes mandátumot, és a térségben sehol egyetlen kormányfő sem szolgált ki két teljes, egymás utáni kormányzati időszakot ugyanannak a koalíciónak az élén. Pártok születnek, egyesülnek és csuklanak össze zavarba ejtő sebességgel, és néhány or szágban a szélsőjobb vagy a szélsőbal populistái "aggasztóan sikeresek". A Magyarországról érkező hírek azonban olyan irányú változást vetíthetnek előre, hogy a kormányok esetenként ismét győzhetnek: a Gyurcsány Ferenc vezette középbal koalíció 210 kép viselői helyet szerzett a 386 fős parlamentben a Fidesz mindössze 164 fős mandátumszámával szemben - áll az elemzésben. A The Economist véleménye szerint Orbán Viktor Fideszelnök (a kampányban) megosztónak, ugyanakkor meggyőző erő nélkülinek bizonyult ; még az első forduló utáni azon bejelentése sem tudta visszacsalogatni a választókat, hogy nem akar miniszterelnök lenni. A brit folyóirat megjegyzi: ez a választás, néhány korábbitól eltérően, legalább mentes volt az antiszemitizmus kódolt vagy egyéb formáitól. A lap szerint Gyurcsány Ferenc győzelme jórészt személyes volt. A kommunista korszak elitjéhez kötődő fiatal, gördülékeny beszédű mágnás most lelkes blairista, atlantista és piacbarát, ami erősen megkülönbözteti őt az idősebb egykori kommun istáktól, akik még mindig túlsúlyban vannak a szocialista pártban - áll a The Economist cikkében. Az elemzés szerint az MSZP olajozott kampánya a Fidesz baklövésekkel tarkított erőfeszítésével állt szemben. Orbán Viktor néhány voksot begyűjtött ugyan a jobbszélről - a fő szélsőséges párt szavazataránya a felével, 2 százalékra csökkent , ugyanakkor középen nem bizonyult népszerűnek. Miután több mint egy évtizedig vezető szerepet játszott a jobboldali politikában, Orbán Viktor most a visszavonulásról beszél, a jobboldalon pedig jelentős átrendeződés körvonalazódik - írta a londoni folyóirat. Gyurcsány Ferenc előtt ugyanakkor sürgetőbb próba áll: be kell tömködni a közfinanszírozáson tátongó lyukakat, amelyek közül sokat az ő kormánya ütött "a vála sztások előtti dorbézolással". Az idei költségvetési deficit a GDPérték 8 százaléka felé tart, de olyan, költségvetésen kívüli tételek bevonásával, mint az útépítés,
