Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-29
8 Az államfő újévi köszöntőjében az ország megoldandó gondjai között említette a magyar nemzet határoktól független megtartását. Sólyom László 2006. március 15én, a nemzeti ünne p estéjén az Operaházban elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a határon túli magyarokra vonatkozó politikát alapvetően újra kell gondolni. A beszédben többek között elhangzott, hogy abból kellene kiindulni, hogyan gondolkodnak azok a határon túli fiatalok, akik már a rendszerváltások után nőttek fel. „Miért és hogyan akarnak ők magyarok maradni? Mit, mi újat várnak az anyaországtól a hagyományos segélyezés helyett vagy mellett? Szakszerűen, pontosan ismernünk kellene, milyenek, s menny ire különböznek a határon túli magyar társadalmak, létszámban, gazdasági és szellemi erőben, szervezettségben! Kell egységes érzelem: elszántság és együvé tartozás, de mindenütt másmás tettekre van szükség. A határon túli magyarságnak gazdasági erőre, ért elmiségre, kulturális és politikai intézményekre van szüksége ahhoz, hogy fennmaradjon. S bár itthon szeretnek tömbmagyarságban gondolkodni, a jövő érdekében nagyon figyeljünk a szórványban élők igényeire! A nagy, mindig is vegyes lakosságú területek a meg maradás iskolái voltak és maradnak, de az együttélésé is. S az együttélést, az együttélés szellemét a szomszéd nemzetekkel szintén meg kellene kísérelnünk megújítani.” A köztársasági elnök tervei szerint a konferenciákon többek között ezekről a kérdésekrő l, témákról a határon túl élő és ott működő szakemberek fejthetik ki a véleményüket. A köztársasági elnök egyegy adott kérdéskörről egyébként már több alkalommal tájékozódott, például a magyarországi és a határon túli magyar egyházak vezetőivel, illetve gazdasági szakértőkkel való találkozókon. A meginduló tanácskozássorozat a következő problémaköröket öleli fel. A határon túli magyar közösségek jelenlegi helyzete: a szociális, gazdasági, kulturális, oktatási helyzet; főbb népmozgalmi trendek (elvándor lás, asszimiláció, népességfogyás); az adott közösség intézmény- és társadalomépítésének főbb vonásai, hiányai, kudarcai (tömbmagyarság, szórványban élők, regionális különbségek, egyes korosztályok, saját intézmények helyzete: egyházak, iskolák, egyesülete k, pártok); problémák, amelyekről a tömegtájékoztatás nem beszél, mégis fontosak a kisebbség életében (pl.: munkanélküliség, alkoholizmus, analfabetizmus, a magyar ajkú romák ügye). A második nagy téma: a jelenlegi magyar támogatáspolitika hatékonyságának vizsgálata (kulturális, oktatási és a politikai célú támogatások elválasztása; normatív finanszírozás szerepe, alrendszerek esetleges átalakítása). A harmadik problémakör a kitörés főbb irányai: a határon túli magyar közösség jövőképe; a kisebbségi nemzet rész gazdasági erejének fejlesztése; a magyarországi munkavállalás és a bevándorlás kérdése; az anyaország szerepe a kisebbségek támogatásában (intézményalapítás, szórványmagyarság támogatása). Az államfő tervei szerint a május 4én kezdődő tanácskozásso rozat résztvevői évente kéthárom alkalommal találkoznának, a résztvevők köre pedig a későbbiekben magyarországi szakértőkkel is kibővülne. Sólyom László a tanácskozásra nem a politikai élet résztvevőit hívta, hanem tudósokat, a közéleti és a civil szférá ban tevékenykedő személyiségeket, akik szakmailag alátámasztott megállapításokat tudnak tenni a határon túli magyarság állapotáról. Sólyom László köztársasági elnök meghívó levele a konferencia résztvevőihez Elnökségem kezdete óta a legfontosabb kérdések között tartom számon a határon túli magyarok ügyét. Elnöki tevékenységem egyik célja, hogy mind a közvélemény, mind a döntéshozók figyelmét felhívjam az ezzel kapcsolatos valódi problémákra. Bár a tömegtájékoztatás alig foglalkozott vele, 2006. március 15i, az Operaházban elmondott ünnepi beszédemben már igyekeztem körvonalazni az általam kívánatosnak tartott gondolkodásmód főbb irányait (a beszéd többek között a következő címen olvasható: www.keh.hu/keh/beszedek/20060315operahaz.html). Ez azonban nem ele gendő. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy meg kell kísérelni a határon túli magyarok helyzetének megbízható felmérését, a gondok és aggasztó folyamatok számba vételét, az új nemzedékek érzéseinek és álláspontjának megismerését, s esetleg megoldási javasla tok kidolgozását is. Mindezt kilépve a frázisok, a romantikus elképzelések, továbbá a magyarországi belpolitikai szempontok köréből.
