Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-28
20 Az EP csütörtökön támogatta az Európai Bizottság javaslatát, hogy az új tagállamok érdekében az ózonréteget lebontó anyagok kvótáinak elosztásánál változtassák meg a viszonyítási alapul szolgáló bázisévet, így 1999 helyett 2002 – 2003 átlaga lesz a mérvadó. A módosítás lehetővé fogja tenni egyes, a tíz új EUtagállamban 2002 – 2003ban működő kereskedelmi vállalat számára – amelyek 1999ben még nem voltak piaci szereplők – , hogy folytathassák tevékenységüket. ( Ha 1999et vennék bázisévnek, számos vállalatnak nem jutna importkvóta.) Több pénz kutatásfejlesztésre Az unióban a kutatásfejlesztésre fordított kiadások jelentősen elmaradnak az optimális szinttől, ezért az Európai Bizottság elképzelhetőnek tartja, h ogy engedélyezzék ennek állami támogatását. A bizottság bizonyos feltételek teljesülése esetén támogathatónak tartaná a kis és közepes vállalatok (kkv) technológiai innovációja állami támogatásának engedélyezését. A vonatkozó jelentés kiemeli, hogy a kis és közepes vállalatok többnyire „nem hajlandók a technológiai innováció jelentős kockázatát felvállalni, annak ellenére, hogy ez nemcsak egyedi előnyöket hozhat, hanem a társadalom egészének is hasznára válhat”. Ezért a képviselők szerint „haladéktalanul á llami támogatásban kell részesíteni azon támogató intézkedéseket, amelyek ösztönzik a kkvkat, és csökkentik a technológiai innovációs eljárások kockázatait”. Megemelték a schengeni vízumot, de határaink mentén kedvezmény jár Az Európai Unió belügyminis zteri tanácsa 35ről 60 euróra emelte az egységes, három hónapra érvényes úgynevezett schengeni vízumdíjat. Az új tarifa a jövő év elejétől lép életbe, de a mostani ülésen arról is döntöttek, hogy hamarosan megkezdődnek a tárgyalások a nyugatbalkáni orszá gokkal a kedvezményes tarifákról és a vajdasági magyarokat is érinti. A kedvezmények lehetőségét Magyarország már hónapok óta szorgalmazta és a megszületett döntést, bár Magyarország az ülésen nemmel szavazott, végül is magyar diplomáciai sikerként értékel te a luxemburgi ülésen hazánkat képviselő Kiss Tibor uniós nagykövet. A nagykövet hozzátette: Magyarország a nem szavazatot figyelmeztetésnek szánta, hogy a lehető leghamarabb írásban is rögzítsék a kedvezményekről a tárgyaláskezdést a nyugatbalkáni orsz ágokkal. Arról már korábban döntöttek, hogy Ukrajna kedvezményes vízumdíjban részesül majd. Így tehát a szomszédos, de nem EU tag országokban élő magyaroknak vélhetően 60 eurónál alacsonyabb díjat kell majd fizetniük az uniós vízumért – adta hírül a Magyar Rádió. vissza Ügynöknév a Duna TVnél Magyar Nemzet 2006. április 28. Szerző: Bodacz Balázs Egy Jan Zolczer nevű titkos ügynök a nyolcvanas évek utolsó harmadáig erősítette a csehszlovák kommunista titkosszolgálat kötel ékét – legalábbis a szlovák kormányzat internetre feltett adatbázisának tanúsága szerint. A Jadran fedőnevű ügynök személyes adatai megegyeznek Zolcer Jánoséval, aki jelenleg a Duna Televízió húsvét óta működő Autonómia csatornájának produkciós menedzsere. A csatorna teljesítménye, bár jelentős állami támogatásból üzemel, értékelhetetlen. A médiaüzletből jól ismert Zolcer János korábban több televíziós műsor producereként is feltűnt; leginkább Zolcer TV nevű cégét ismerik. Az upn.gov.sk nevű szlovák kormán yzati internetes adatbázis szerint Jan Zolczer, akinek születési helye és ideje megegyezik Zolcer Jánoséval, 1987. február 9ig Jadran fedőnéven a csehszlovák kommunista titkosszolgálat állambiztonsági ügynökeként tevékenykedett. * Zolcer János lapunknak e lmondta: soha semmilyen titkos tevékenységet nem végzett a csehszlovák titkosszolgálatnak. Az adatok megegyezését kommentálva Zolcer kiemelte: „Én nem czvel írom a nevem.” – Amikor a dokumentumban említett Jan Zolczer a titkosszolgálatnak dolgozott, én má r Jugoszláviába disszidáltam – mondta a producer. Ennek tükrében érdekes egybeesés, hogy a nyilvántartás szerint a Jan Zolczerként említett ügynök Jadran, vagyis Adria néven végezte tevékenységét. Zolcer elmondta: fogalma sincs, hogy a saját nevét – leszám ítva annak írásmódját – viselő, vele azonos születési hellyel és idővel rendelkező, az ő akkori tartózkodási helyét is jelentő Jadran fedőnevű titkos ügynök kicsoda. – Nem én vagyok, az biztos. Ha nem tudnak olyan
