Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-28
13 - A magyar kisebbségek ügye nagyon fontos mindnyájunk számára, így bízom benne, hogy a felelős román kormány betartja ígéreteit, és mielőbb megszavazza a kisebbségi törvényt, valamint az ebben foglaltak megvalósítása sem fog késlekedni - tette hozzá Dobolyi Alexandra. vissza Ismét fellángolt a macedó nkoszovói határvita Agim Ceku szkopjei látogatása előtt Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. április 27., csütörtök (MTI) - Ismét fellángolt a határvita Szkopje és Pristina között, ami kétségessé teszi Agim Ceku koszovói miniszt erelnök május elejére tervezett szkopjei látogatását. A belgrádi média csütörtöki híradásai szerint a macedón vezetők megütközéssel fogadták Ceku kijelentését, amely szerint nem ismeri el a Belgrád és Szkopje által 2001ben tető alá hozott határegyezmé nyt. Branko Crvenkovszki macedón elnök kijelentette, hogy Ceku nem foglalhat állást olyan egyezményről, amelyet hatályosnak nyilvánított a nemzetközi közösség. Szerinte az ilyen kijelentések nem használnak sem a jószomszédi kapcsolatoknak, sem a térség sta bilitásának. A másfél hónapja hivatalban lévő koszovói miniszterelnök a hét folyamán többször megismételte Pristina jól ismert hivatalos álláspontját, amely szerint Koszovó nem ismeri el a határegyezményt. Kolj Berisa parlamenti elnök csütörtökön ezt a zzal toldotta meg, hogy "nem kell túl nagy lármát csapni emiatt", mert a határvonal Koszovóra vonatkozó szakaszának problémája megoldódik, miután rendeződött a tartomány státusa. Macedónia azonban a jogállás meghatározása előtt akarja kijelölni a határ vonalat a kétoldalú egyezménynek megfelelően. A macedón vezetők a kérdést felvetették volna Ceku május 5ére tervezett szkopjei látogatása alkalmával. A kormányfő kijelentései miatt azonban kétségessé vált, hogy sor kerüle egyáltalán a vizitre. Vlado Bucs kovszki macedón kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy felhívja Cekut, és ennek fényében eldönti, "hasznos lennee" a látogatása. Jugoszlávia és Macedónia öt évig tartó tárgyalássorozat után 2001 februárjában írta alá a határegyezményt, noha a koszov ói albán vezetők megkérdőjelezték az egyezmény érvényességét a koszovói határszakasz tekintetében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban jóváhagyta a megállapodást. A koszovói parlament ennek ellenére határozatban utasította el a megállapodást, Michael Steine r, az UNMIK akkori vezetője azonban semmissé nyilvánította az állásfoglalást. A koszovói albán vezetők azt sérelmezik, hogy a megállapodás Vitina és Dragas települések környékén néhány ezer hektárnyi területen Koszovó belseje felé tolta el a határvona lat. A Vitina melletti Debelde koszovói falu nagy része például - ötszáz hektár földterülettel együtt - macedón területre került. Belgrád és Szkopje alaptalannak tartja a kifogásokat, rámutatva arra, hogy a határvonalat a néhai jugoszláv tagköztársaságokat elválasztó közigazgatási határ helyén húzták meg. vissza Nő a bevándorlókat befogadó országok száma a hosszú távú tendencia szerint Bécs, 2006. április 27., csütörtök (MTI) - Növekedőre fordult azoknak a fejlett országoknak a száma, amelyek megkönnyítik vagy egyenesen ösztönzik az igényeiknek megfelelő beván dorlást - áll abban a jelentésben, amelyet az ENSZ Főtitkársága adott ki nemzetközi migráció és a fejlődés összefüggéseiről. A 2005ös jelentés fő megállapításai szerint a vándorlók száma világszerte elérte a 191 milliót; tíz közül hat a fejlett ország okban él; a nők és lányok aránya közöttük 50 százalék volt, de Európában ennél valamivel magasabb: 53 százalék; 2010 és 2030 között gyakorlatilag a bevándorlás lesz a forrása a lakosság növekedésének a fejlettebb térségekben és Európa lakossága már 1995 ót a csökkenne a bevándorlás nélkül. A jelentés szerint lányeges változás ment végbe a bevándorlás szemléletében 1990 óta. Azoknak az országoknak az aránya, amelyek csökkenteni kívánták a bevándorlást, 1996ban még 40 százalékot tett ki. Azóta ennek a fel ére csökkent, és sok befogadó ország úgy alakította át a törvényeit, hogy megkönnyítse az igényeinek megfelelő bevándorlást. Közép- és KeletEurópában a népesség mozgását nagyban befolyásolta a korábbi államalakulatok, például a Szovjetunió felbomlása és egyes országok csatlakozása az Európai Unióhoz. A vasfüggöny felhúzása megnövelte a vándorlást Európa keleti feléből a nyugatiba. Jelenleg is növekszik az időszakos munkavállalók mozgása az új uniós tagállamokból a régiekbe. 2002ben például Németország ban az idénymunkások 90 százaléka érkezett keletről, döntő többségében Lengyelországból. Az európai határok megnyitásával ötszörösére nőtt a kétoldalú munkaügyi megállapodások száma a 90es évek elejéhez képest. A bevándorlók képzettsége növekszik. Vil ágszerte a külföldről érkezett, 25 évnél idősebb bevándorlók között a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya az 1990es 41 százalékról 44 százalékra emelkedett 2000re.
