Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-26
22 Alapítvány (9 millió Ft) kapta. Az Irka c. gyermeklapnak ugyanakkor mindösszesen egy lapszám megjelentésére elegendő ö sszeg jutott". – Most vagy a magunk, vagy a Szülőföld Alap döntéshozóinak értékítéletével van baj. Nem ezt érdemli egy 13 éve működő, a kisebbségben élő magyar gyermekekért dolgozó gyermeklap – ad hangot véleményének P. Punykó Mária. Idén eddig egy lap számmal jelentkezett az Irka, az említett Szülőföld Alaptól kapott pénzből. Nyomdakész a tanévzáróra szánt lapszám, azt azonban nem tudni, lesze pénz kiadására. Egyelőre nem ismeretes, mennyi pénzre számíthatnak az Illyés Közalapítványtól, melynek kárpáta ljai alkuratóriuma már megküldte javaslatait a budapesti főkuratóriumnak, ahol a közeljövőben döntenek véglegesen az idei pályázatok elbírálásról. Ugyancsak várják a Mobilitaspályázat eredményét. Egy biztos: támogatók nélkül az Irka nem tud megjelenni. Pe dig több ezer lelkes kis olvasó várja Kárpátaljaszerte... vissza Levélözön az erdélyi magyarok érdekében Magyar Nemzet 2006. április 26. Szerző: Lukács Csaba Finn lapértesülések szerint bedugult a Románia és Bulgária un iós csatlakozásáért felelős biztosnak, Olli Rehnnek a postaládája, annyi levelet kapott a kisebbségi sorba kényszerített magyarok ügyével kapcsolatban. Az akciót másfél tucat erdélyi civil szervezet, két RMDSZszenátor és a Magyar Emberi Jogok Alapítvány k ezdeményezte, az elektronikus leveleket április végéig még el lehet küldeni. Rólad döntenek az EUban! Nélküled? Írj levelet Rehn bővítési biztosnak! – olvashatjuk a New Yorki székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány honlapján. A www.hhrf.org oldalról a kész levél is elküldhető – erre azért van szükség, hogy a bővítési biztos észrevegye: májusi, Romániáról szóló jelentésében nem hagyhatja figyelmen kívül az erdélyi magyarság véleményét. A kampányhoz eddig közel félezren csatlakoztak Romániából és külföldr ől egyaránt. Bár a kezdeményezők több ezer levél elküldésére számítanak, az akció már most elözönlötte a politikus elektronikus postaládáját. Kollégánk hétfői lapszemléjéből kiderült, hogy Olli Rehnnek az utóbbi hetekben több ezer levelet küldtek a kisebbs égi sorsba kényszerített magyarok érdekében. A Pohjalainen című nyugatfinnországi tartományi lap munkatársainak a biztos irodájában elmondták: a levélírók csalódással vették tudomásul, hogy a politikus finn létére nem hajlandó tudomást venni az erdélyi ma gyarság autonómiatörekvéseiről és arról, hogy ez nagy csalódást okoz a finn – magyar barátságot nagyra tartók körében. A szerzők emlékeztettek arra is, milyen nagyvonalúan bánik Finnország az ott élő svéd kisebbségével, így Olli Rehnnek meg kellene értenie, hogy az EUnak KözépEurópa megosztottsága helyett inkább annak életerőssé tételén kellene munkálkodnia, még ha a népek boldogulását, az egyes emberek boldogságát semmibe veszi is. Mint ismeretes, a finn politikus (a román kormány hivatalos álláspontjára t ámaszkodva) nemrég azt nyilatkozta, hogy az erdélyi magyarság helyzete összességében kielégítő. Az Erdélyben élők – vagy az ő sorsukat figyelemmel kísérő külföldiek – azonban úgy gondolják, hogy a hétköznapokban bőven tapasztalható ennek az ellenkezője, a hátrányos megkülönböztetés sokféle formája. „Nem célunk Románia EUcsatlakozásának akadályozása, de nem engedhetjük szőnyeg alá söpörni a gondjainkat!” – fogalmazták meg, és ennek érdekében azt szeretnék elérni, hogy a bővítési biztos május közepére várhat ó jelentése említést tegyen a román kormány törlesztésre váró adósságairól a magyar kisebbség vonatkozásában. A kezdeményezők úgy gondolják, ennek a ténynek az elismerése megfelelő hivatkozási alapot képez a jövőben, amikor Románia (már az EU tagjaként) ar ról próbálja meggyőzni a világ közvéleményét, hogy mindent megtett a kisebbségi jogok szavatolása terén. A kezdeményezők – köztük erdélyi civil szervezetek, két RMDSZszenátor és magánszemélyek – megfogalmaztak egy típuslevelet is angolul és magyarul, hisz en anyanyelvünk immár az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. Ebben így fogalmaznak: „Értesüléseink szerint Ön úgy értékeli, hogy Romániában a magyarság helyzete minden szempontból teljesen kielégítő. Mi, akik Romániában élünk, dolgozunk és adót fizetünk, tudjuk, hogy ez nem igaz. Jelezzük, hogy mely témákat tartjuk megoldatlannak, diszkriminatívnak, elfogadhatatlannak: az egyházi és közösségi ingatlanok teljes viszszaszolgáltatásának hiánya; a kulturális (személyelvű) autonómia és a Székelyföld területi au tonómiájának hiánya; a közoktatás megoldatlan kérdései: anyanyelvi szintű román nyelvvizsgák, Románia történelmének és földrajzának román nyelven való oktatása, a csángó magyarok anyanyelvhasználatának megakadályozása, a magyar nyelvű egyetemi oktatás hátr ányos helyzete és az állami magyar egyetem hiánya, valamint a magyar nyelvű oktatási intézmények hátrányos megkülönböztetése, a felekezeti oktatás
