Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-25
18 Művészeti akadémikussá lett Xantusz Gábor kolozsvári tévés szakember Új Magyar Szó 2006. április 25. Szerző: Debreczeni Hajnal A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai közé választo tta Xantusz Gábor televíziós szakembert, operatőrt és rendezőt. A megközelítőleg 150 tagot számláló MMA tagjai közül Xantusz az első, aki tévésként vívta ki magának az akadémikus címet. A magyar művészek e tudományos fórumának szerepe a Magyar Tudományos A kadémiához hasonlítható. "A televízió annyiban művészet, amennyiben közelít a filmművészet már elismert műfajaihoz" - fogalmazott lapunknak Xantusz Gábor, kifejtve: nagy megtiszteltetés számára ez a tagság, és úgy véli, gesztusértékű ez a cím egyrészt a televíziós szakma felé, másrészt a határon túliak felé. A Román Közszolgálati Televízió munkatársaként Xantusz úgy értékeli, ezzel a címmel elsősorban a szakmát tisztelték meg, ugyanis eddig csak filmesek, rendezők és operatőrök vagy fotóművészek voltak tagjai a Magyar Művészeti Akadémiának. "Mindenképpen ez a cím kötelez, hiszen a Magyar Művészeti Akadémia tagjai igazán nagy nevek" - hangsúlyozta a tévés szakember, felsorolva: a filmszakma olyan óriásai tagok, mint Jankovics Marcell rajzfilmrendező, mű velődéstörténész, könyvillusztrátor, Sára Sándor operatőr, rendező vagy Gulyás János rendező, operatőr. Xantusz Gábor elárulta, nem is tudott róla, hogy a neve egyáltalán felmerült. "Egyszerűen kaptam egy értesítést, hogy felvesznek soraikba. Örvendek, h ogy a mi szakmánkra is odafigyelnek" - mondta. A Művészeti Akadémiát 1992 januárjában alapította 22 magyar művész. Elnöke Makovecz Imre építész, alelnöke Gyurkovics Tibor író. Erdélyből a Magyar Művészeti Akadémia tagja például Almási István népzenekutat ó, Benkő Samu művelődéstörténész, esszéíró, Bogdán László író, újságíró, Farkas Árpád író, költő és Ferenczes István költő. vissza Tárcák alakulnak és megszűnnek – Az elképzelések szerint egy tucatra csökkenhet a majdani minisztériumok Világgazdaság 2006. április 25. Szakmai és laikus körökben egyaránt folynak a latolgatások arról, vajon hány minisztérium lesz, s ezek milyen feladatköröket ölelnek majd fel. Az biztos, számuk csökken, erről korábban már kifejezték akaratu kat a koalíciós pártok vezetői. Mindenesetre az egyeztetések informálisan már megkezdődtek, s ezzel együtt a találgatások is, milyen posztra ki kerülhet. Egyelőre a jelenlegi tárcavezetők közül kettő tűnik biztos befutónak, Gráf József, az agrártárca irány ítója és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. Az újonnan alakuló, feltehetően szerkezetükben is változó minisztériumok mellől vélhetően eltűnnek a tárca nélküli miniszteri hivatalok. Négy éve is több változás történt, megszűnt például a korábbi közlekedési és vízügyi minisztérium, a közlekedés feladatköre a gazdasági, a vízügy a környezetvédelmi tárcához került. Létrejött az informatikai és hírközlési, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi tárca. A korábbi Ifjúsági és Sportminisztériumot az ifjúság i, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi tárca váltotta fel. Jó egy esztendeje mind erőteljesebben jelentkezik a kormányzati szervezetrendszer modernizációjának igénye. Sárközy Tamás professzor tavaly kormánybiztosként kidolgozta a választások után lét rejövő új kormány szervezeti felépítését, ebben kabinetrendszert és 12 minisztériumot javasolt. Az új ciklus két alapfeladata – az úgynevezett regionális államreform és az egészségügyi reform – a területfejlesztési, önkormányzati és helyi közigazgatási min isztériumra, valamint az egészségügyi tárcára hárulna. Fontosnak tartotta a szociális és esélyegyenlőségi tárca megerősítését, továbbá a kulturális és az Oktatási Minisztérium összevonását. A gazdasági minisztériumok közül a költségvetési és kincstári tárc ához az államháztartási és államkincstári reform lebonyolítását, egy gazdaságfejlesztési minisztériumhoz a stratégiai gazdaságtervezés, befektetés és vállalkozásösztönzés, technológiai fejlesztés, az információs társadalom és a foglalkoztatáspolitika felad atait rendelte komplex egységben. Az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások hatósági teendőit pedig egy gazdasági infrastrukturális minisztérium által látta megvalósíthatónak. A mezőgazdasági és élelmezési tárcánál az intézményhálózat egyszerűsítését tar totta alapvető
