Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-24
16 E választás után a határon túliak mindenképpen csalódni fogn ak. Nagyváradról évek óta Budapestre költözött ismer ő söm félreismerhetetlen döbbenettel az arcán mesélte szombat este: húsvét hétf ő jén locsolni ment itteni erdélyi barátaihoz, és – hihetetlen – baloldali napilapot látott a lakásban. Igen, az Erdélyben (és a Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján) él ő k, illetve az e helyekr ő l elszármazottak többségének is evidencia, hogy közösségük tagjai Fideszszurkolók, de legalábbis szocialista- és SZDSZellenesek. Ő k biztosak benne, hogy Mikola Istvánnak igaza volt, ami kor húszéves Fideszregnálást ígért arra az esetre, ha sikerül szavazati jogot adni a határon túliaknak. Csupa érzelem, racionalitás szinte semmi. Félreértés ne essék: a racionalitás ebben az esetben nem azt jelenti, hogy a szocialistáknak vagy a liberális oknak kellene szurkolniuk. A racionalitás az, ami például a pozsonyi Új Szót jellemezte a két forduló között, amelynek f ő szerkeszt ő je most szombatra azt írta: az ő szempontjukból mindegy, melyik párt nyer a választásokon. Vagy a határon túli magyarok érdek eit tekintve racionális az, amit azok a romániai magyar közéleti személyiségek tettek, akik a bukaresti Új Magyar Szónak állították egybehangzóan: az erdélyi magyarságnak nem szabad beleszólnia abba, ami a magyar választásokon történik. "Akik most ellenség nek tekintik az egyik oldalt, hogyan fognak együttm ű ködni négy évig a másikkal" – tették még fel a szintén racionálisnak t ű n ő kérdést, de minek. Nyomban megkapták a nekik járó min ő sítéseket. Az RMDSZ egyik képvisel ő jének internetes naplójában például azt, hogy "erdélyi »mértékadó« értelmiségiek arisztokratikusan tartják az egyenl ő távolságot a jobb és a mégjobb (vagyis bal) között. Csak a távolságot mér ő instrumentum nem azonos mércével mér, így jön ki nekik az azonos távolság. Nem tudom, miért nem lep ő dök meg ezen." Mert a blogbejegyzés szerint a helyzet igenis egyértelm ű : az erdélyi magyarság csalódott volt az els ő forduló után. Az volt. A gond csak az, hogy ennek kialakulásában szerepet játszottak mindazon, vezet ő vagy véleményformáló pozícióban lév ő k, akik kísérletet sem tettek a józanság legalább töredékének meg ő rzésére. Akik nem magyarázták el, hogy e választás után a határon túliak mindenképpen csalódni fognak. Addig ugyanis egyértelm ű volt, hogy a szocialista gy ő zelem azonnali elkeseredést hoz, elvé gre annyira szurkoltak, hogy a 2004. december 5i népszavazás el ő tt a kett ő s állampolgárság ellen – kétségtelenül agresszívan és modortalanul – érvel ő MSZPt zavarják el a választók. De ugyanennyire világos volt a kezdetekt ő l fogva az is, hogy pofonok já rnak a Fideszgy ő zelemmel is. Csak nem azonnal, hanem akkor, amikor mégsem lesz kett ő s állampolgárság, és nem lesz szavazati jog, amikor – egyébként nyilvánvaló gazdasági okok miatt – nem n ő nek a támogatások, amikor a státustörvény is megmarad puszta retor ikai eszköznek, és a vele járó juttatások nem b ő vülnek. Á m azok, akik ott, helyben elmondhatták volna mindezt közösségeik tagjainak, bár tisztában lehetnek a helyzettel, mégsem tették meg. S ő t. Nehezen képzelhet ő el, hogy nem látnák át a helyzetet. Valós zín ű bb, hogy egyszer ű en nem akarták átlátni, vagy beszélni nem akartak róla. Például azért, mert akár árthatnának is itteni kedvenceiknek. A helyzet ugyanis az, hogy a határon túliakért folytatott igazán látványos magyarországi csaták – amennyi még van, me rt mind kevesebb az ilyesmi, s ez szintén árulkodó – azért csak a hazai publikumnak szólnak. Nagy Iván Zsolt rovatvezet ő vissza Kockázatos a magyar piac Világgga zdaság, 2006. április 24. Az EUországok közül hazánk kapta a legrosszabb min ő sítést a banki elemz ő kt ő l. Magyarország kockázatosabb befektetési terep, mint bármely más EUtagország – ezt jelzi az Institutional Investor országkockázati listájának legfrisse bb kiadása. A New Yorki pénzügyi szaklap által félévente készített, 173 országra kiterjed ő felmérés a legnevesebb bankok kockázatelemz ő szakembereinek véleményén alapul, és 100 pontos skálán értékeli az adott országban a befektet ő kre leselked ő veszélyek n agyságát. A most közzétett listán hazánk már csak a 46. helyet foglalja el, miközben tavaly ő sszel még a 42. volt. Abszolút értelemben is romlott a magyar gazdaság megítélése: a 65,3 pontos érték 0,6 ponttal alacsonyabb a legutóbbinál. Ez azért különösen k ínos, mert a többi uniós ország kivétel nélkül magasabb pontszámot kapott most, mint fél évvel ezel ő tt. Szlovákia és a balti országok megítélése különösen látványosan – 2,53,5 ponttal – javult, de a régi tagállamok közül is nem egynél egy pont feletti vol t az emelkedés. Sokatmondó tény, hogy hazánkat immár Mexikó is megel ő zi az országkockázati világranglistán, nem is beszélve Kínáról, Malajziáról vagy éppen Chilér ő l. Az uniós csatlakozásra váró Bulgária és Románia a magyarnál 8 – 12 ponttal alacsonyabb absz olút eredm é nnyel kénytelen beérni; ez az 59., illetve a 62. helyhez volt elegend ő . Az EUtagállamokhoz hasonlóan e két ország megítélése is javult az elmúlt hat hónapban.
