Reggeli Sajtófigyelő, 2006. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-04-10
12 ahhoz, hogy egy kicsit is megértsék a helyzetünket, meg kellene ismertetni velük a trianoni történetet, a maga teljes valóságában. Amire ugye az „európai politizálás”, tehát a semmitmondó képmutatás nevében és a szomszédok gyöngéden féltett lelkivilágának a megóvása érdekében valószínűleg soha nem kerül sor. A spájzban lévő románok pedig úgyis elsöpörnek minden véznácska próbálkozást évszázados ola jozott hazugsággyártó gépezetükkel. Be kell látnunk immár, hiszen bizonyítást nyert, hogy Brüsszel egy ujját se fogja mozdítani sorsunk előmozdítása érdekében (az ajánlásokat és jó tanácsokat most nem számolom ide, ahogyan a román politikum se teszi). A tényt elismerte a két nemzeti elkötelezettségű szervezet, az EMNT és a BKB elnöke is. A következtetéseik, a továbbvezető út felmutatása viszont nem történt meg. Engedtessék meg nekem, hogy ne vegyem hogyan továbbnak azt, hogy találjunk egymásra az RMDSZs zel és cibáljuk ki a románok lelkiismeretéből azt, hogy engedjék legalább gazdálkodnunk azon a földön, amit elraboltak tőlünk, mint ahogy azt sem, hogy küldjünk leveleket Oli Rehnnek, s figyelmeztessük: a Balkán és a Kánaán csak hangzásuk miatt kerülhetnek egymás mellé. A brüsszelvárás füstbemenetelét nem elismerni kell, mintegy mellékesen, hanem nyelni egyet, levegőt venni, majd teli torokból kiáltani, hogy mindenki meghallja, majd elmagyarázni, hogy mindenki megértse. Ha nem teszik ezt meg azok, akiknek dolga, akkor azzal valójában az erdélyi magyarság hatvanéves bénultságát hosszabbítják meg és terelik a halál előszobájába, hiszen ha mindig lehet várni valakire, valamire, akkor, ha mozdul is az ember, abból soha nem lesz feltámadás. Mert ahhoz azok a lap pangó, a tartalékokban, valahol a nemzet tudatának mélyén kitörésre váró energiák kell hogy felszabaduljanak, melyeket csak akkor állíthatunk szolgálatunkba, mikor egyértelművé válik: senki nincs se mögöttünk, se mellettünk, előttünk pedig a pusztulás nemz eti pöcegödre. Csak ezt tudatosítva, ebben a végső elkeseredésében tudja átugrani a halál árkát ez a nemzetrész. A moszkva, amerika, budapest, brüsszel- és tündérvárás ideje lejárt, ezt, ha úgy tetszik, ők maguk mondták, mindenki a maga idejében, és ige n artikuláltan, mert anélkül mi sosem vettük észre magunkat. Ezt ki kell mondani, és ki kell dolgozni egy valódi, azaz járható és eredményre vezető stratégiát. Ez most a nemzeti erők feladata. Ezt kell megértetni az emberekkel, de úgy, hogy elkeseredettsé güket cselekvő, semmitől vissza nem riadó energiává lehessen átalakítani. S ha ez az erő felszabadul, az erdélyi magyarság pedig végre az asztalra csap, akkor az elején említett úriember mintájára újra szóba lehet állni az említett társasággal: csak akkor már ők teremnek itt, mégpedig tárgyalni, mert a konfliktushelyzet ugye már valós kérdés, nem úgy mint a „kisebbségek” helyzete. A nemzeti oldal viszont jelenleg nem képes ellátni ezt a feladatát. Nem az a fő baj, hogy erői és bankszámlái végesek, nem is az, hogy a bukaresti magyarok ellenzékében vannak, nem. A baj az, hogy önmagukkal vannak ellenzékben. Az SZNT az EMNTvel vagy fordítva, az MPSZ az SZNTvel és fordítva, az MPSZ az MPSZszel és a még sehol se lévő MPPvel és keverve, mígnem fel lehet írni ebben a matematikai összefüggésben az összes említett szervezetet úgy, hogy mindegyik szerepeljen mindegyik mellett. Nem az RMDSZszel és a románokkal kell egymásra találni, hanem saját magunkkal, s ha ez megvan, csodákat tudunk művelni – magyar egység úgy se volt, ebben az idealista értelemben, mióta világ a világ: a kurucok se keresték a labancok kezét, az 56osok se a Horn Gyuláét. De ha a saját magunkkal való egységet nem sikerül megtalálni, akkor nem Brüsszelnek kell búcsút mondani, hanem az erdélyi mag yarság itt, azaz megmaradásának. Jól gondolja meg, ki mit cselekszik. vissza Bagoly Zsolt Megjelenés előtt az Erdélyi Napló 2006. április 11i számában Herényi Károly: nem lesz MDFFIDESZ kormány 0:58; 10.4.2006 Herényi Károly, az MDF Országgyűlési Képviselőcsoportjának vezetője a Transindexnek elmondta, hogy az MDF Fideszhez való, eddig minimum hűvösnek nevezhető viszonyulása sem nem taktikai, sem nem stratégiai megfontolás eredmé nye. "Az MDF egy önálló politikai entitás, önállóan indult saját miniszterelnökjelölttel, akit úgy hívnak, Dávid Ibolya, és ebből logikusan következett minden". Herényi elmondta: nem tartja elképzelhetőnek, hogy MDFFidesz
