Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-04
11 A schengeni együttműködést egyébként 1985ben hozta létre Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország és Luxemburg. Az vol t a céljuk, hogy megteremtik az együttműködésben részt vevő országok állampolgárainak szabad mozgását, megszüntetik az államok közötti hagyományos határellenőrzéseket, ám ugyanakkor sokkal szorosabban öszszefognak a bűnüldözés érdekében. - Magyarország s chengeni csatlakozása után a hegyeshalmi határátkelőt lebontják, a zöldhatár ellenőrzése a mai formában megszűnik, minden állampolgár ott lép át a másik országba, ahol csak akar - ismerteti a jövőt Cseri József ezredes, a Győri Határőr Igazgatóság megbízot t igazgatója. Hozzáteszi: a határőrség három éve komplex terv alapján készül a változásra. A keleti határokat - az unió külső határaiként - jelentősen megerősítik, de a győri igazgatóság sem marad munka nélkül, csak a bűnmegelőzést szolgáló ellenőrzések fo rmája változik. - A mélységi migrációs szűrőháló az ország egészét átfogja majd - mondja az ezredes. Magyarországnak a schengeni csatlakozásra való felkészültségét a közelmúltban vizsgálták a nemzetközi szakértők. l Elemlámpától a csúcstechnikát képv iselő lehallgató, megfigyelő- és nyomkövető rendszerekig bezárólag sokféle felszerelést kapnak a rendőrök, a határőrök és a vámosok a schengeni csatlakozásig. A cél világos: lehetőség szerint már a külső határokon meg kell akadályozni, hogy a nem kívánato s idegen az Európai Unió területére lépjen. Ha pedig ez valakinek mégis sikerült, hát nyakon kell csípni, mielőtt az országot elhagyná. A határőrizet - ezen belül a mélységi, vagyis az ország belső területein folytatandó ellenőrzések - hatékonyságának javí tása érdekében Brüsszel is mélyen a zsebébe nyúlt: a közös schengeni térség felé igyekvő új tagállamok közül csupán Magyarországnak 166 millió eurót juttat. Ezt negyvenmillióval a büdzséből kell kiegészíteni, így - döntően a rendvédelmi szerveknél - 2007 ő széig erre a célra mintegy ötvenmilliárd forintnak megfelelő összeget költhetnek el. A programban szerepel egyebek mellett a külső határokon levő átkelők egy részének teljes felújítása, a növekvő létszámú állomány elhelyezését szolgáló új határőrizeti kire ndeltségek építése, a schengeni információs rendszerhez való csatlakozás technikai feltételeinek megteremtése. Emellett új eszközök sorát vásárolják, a közúti ellenőrzésre figyelmeztető táblától az operatív akciók lebonyolítására szolgáló, hightech berend ezésekkel telezsúfolt mikrobuszig szinte mindent. A felkészülést - ezen belül természetesen a pénz felhasználását is - Brüsszel szigorúan ellenőrzi: a nyár derekáig a nyolc új, a schengeni térséghez csatlakozni kívánó tagállamot végigjárják, és valamennyir ől bizonyítványt állítanak ki. Ha valamilyen hiányosságra bukkannak, az érintett ország jövő tavasszal javítóvizsgát tehet. Akkor ugyanis az uniós ellenőrök még egyszer viszszatérnek, és ha mindent rendben találnak, jövő ősztől vagy félszáz határátkelőn me gállás nélkül hajthatunk majd át. vissza Marga egyeteme Magyar Hírlap 2006. március 4. Szerző: Nagy Iván Zsolt A kisebbségpolitikai csaták után ritkán adnak fair playdíjakat, ráadásul e téren a partner kényelmetlen he lyzetbe hozása a bevett – s igazából még a visszafogott – módszerek közé tartozik Kapaszkodjanak meg: a Kertész Imrét a héten perrel megfenyegető Andrei Marga távolról sem a legfőbb magyargyűlölő a román közéleti személyiségek között. Ne feledjük, mégi scsak arról az emberről beszélünk, akinek a vezetése alatt, a 90es évek kezdete óta sokszorosára nőtt a Babes – Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tanuló magyar diákok száma, látványosan bővült azoknak a karoknak a köre, ahol magyarul is tanítanak. Ez tény, el vitatni nem lehet, akkor is így marad, ha Marga e pillanatban az egyik legfőbb ellenlábasa azoknak, akik azt kérik, hadd jöhessen létre három tiszta magyar kar az egyetemen. Az egykori rektor – akinek akkor, amikor már nem jelöltethette magát e posztra, lé trehozták az ún. akadémiai tanácsot, amelyet vezethet, s így megőrizhette befolyását – egyszerűen szerelmes. Szerelmes az egyetemébe, amelynek jelen struktúráját valószínűleg ő álmodta meg, s ő biggyesztette rá a multikulturális jelzőt. Ismerjük el, remek üzenet, kiválóan kommunikálható, világszerte eladható, ráadásul Marga megpróbálta megtölteni tartalommal is, nem rajta múlt, hogy ennek anyagi fedezete azóta sem jött össze. A szerelmes ember elfogult és irracionális. Ami az övé, az tökéletes, azt pedig, aki ezt vitatja, nyomban esküdt ellenségének látja. Marga azzal például teljesen tisztában van, hogy nem Kertész Imre írt a BBTEről a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, mégis őt pereli, mert ott volt a neve a cikkben, ráadásul világszerte elismert, egy il yen ügyre felfigyelnek, s akkor ott az alkalom, elmondhatja, mennyire jó ez az egyetem.
