Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-04
4 Az utóbbi nem mellékes körülmény. Az imént említett elit, élén Djukanovics miniszterelnökkel, Milosevics egykori neveltjével, lazább feltételeket szabott volna meg a függetlenséghez. M ás választása azonban nem volt, mint hogy elfogadja az EU kikötéseit, már csak azért is, mert Montenegró teljes önállóságát eszköznek tekinti a szerbekénél gyorsabb EUcsatlakozáshoz. A dolog ezer vonatkozásban érdekes, pikáns és riasztó. Az egész olyan, mintha - bevallom, önkényes a párhuzam - a székelyek le akarnának válni a magyarokról. Azonos rassz, azonos nyelv, azonos kultúra, eltérő történelmi út, fejlődés. Mi az erősebb kötőanyag? - ezen ne merengjünk. Azon se, hogy Tito "szerb hegemóniájú" Jugosz láviájában aránytalanul jó sors jutott annak a kevés crnagorácnak. Azon se, hogy Montenegró évek óta nem szenved Belgrád diktátumától; járja a maga útját. Apropó. Úgy tíz éve is van annak, hogy egy nemzetközi újságírócsoporttal arrafelé jártam, s volt sz erencsém hallani Djukanovics szárnyaló előadását Montenegró önálló gazdasági perspektíváiról. Amennyire tudom, a távlatok távlatok maradtak. Ha a köztársaság önálló lesz, s ha Szerbia szétfarigcsálása az albán Koszovó függetlenségének deklarálásával tetőzi k, akkor egész szép kínálata támad az úgynevezett NyugatBalkánon a gazdaságilag életképtelen kisállamok együttesének. Montenegró, Koszovó betársul Macedóniához, BoszniaHercegovinához, Albániához. Mind nyújtogatná a tenyerét az Európai Unió felé, amelyik, mint minden ilyen esetben, biztatólag lép föl. Vajon miért? Előveszek egy újabb párhuzamot: meg merie mondani valaki, hogy 51o hektáros, szántóföldi növénytermesztésre berendezkedett "családi gazdaságok" nem verseny- és életképesek? Nemigen. Folyik az áltatás, és az érintettek ugranak rá. Holott inkább arra kéne biztatást kapniuk, hogy, mondjuk, lépjenek egymással vámunióra, áramoltassák egyelőre szabadon az embereket, tőkéket, javakat, s alkalomadtán ugyanezt (a vámokra nézve legalábbis) megkaphatják az EUtól is. Ne annyira a függetlenségre, mint inkább nagy és szabad gazdasági térségek létrehozására koncentráljanak, mert abból, amit az EUtól kapnak, fölfejlődni nem fognak. Mit ér Montenegró magában például? Övé az Adria talán legszebb tengerpartja, de a szerviz és az infrastruktúra özönvíz előtti. Szerbia nél kül talán megrohanja a nemzetközi tőke? Eddig is megtehette volna, nem tette. Bar kikötője akár DélEurópa egyik legnagyobb közlekedési végpontja is lehetne - ha a vasút innen nem Szerbián haladna keresztül, ergo minden modernizáció Szerbiafüggő. Az orszá g exportjának 80, GDPjének 4o, foglalkoztatottságának 3o százalékáért egyetlen cég: a podgoricai aluminíumkombinát "felelős": ezért egy orosz mágnás 1oo millió eurót kínált tavaly. Ennyit ér Montenegró. Meg a függetlenségi jótétemények szárnyas illúziója. vissza A kitelepítések ügye összeurópai kérdés - A lapunknak nyilatkozó Erika Steinbachot Kertész Imre és Konrád György is támogatja Népszabadság • Inotai Edit • 2006. március 4. A vita "csupán" egy múzeumról szól. D e ez elég ahhoz, hogy a németlengyel kapcsolatokra folyamatosan árnyékot vessen. - Hírhedt vagyok odaát - ismeri el Erika Steinbach, a CDU parlamenti képviselője, aki öt éve kampányol a kitelepítés elleni központ létrehozásáért. Támogatói között két magya r, Konrád György és Kertész Imre is szerepel. - A kitelepítések ügye nem lengyelnémet, hanem összeurópai kérdés - érvel lapunknak Erika Steinbach asszony, akit a lengyel lapok ábrázoltak már Gerhard Schröder exkancellár hátán lovagolva, náci egyenruhába n. - Magyarországról több mint kétszázezer német et telepítettek ki a második világháború után, de így tettek a jugoszlávok, a csehek, az oroszok is. A szovjet területekről viszont a lengyeleket és a finneket űzték el, a magyaroknak pedig a hajdani Csehszlovákiából kellett menniük. Miközben a prágai ko rmány kitart a benesi dekrétumok mellett, a cseh értelmiség körében javában zajlik a vita a kitelepítések jogszerűségéről, mondja Steinbach asszony. Lengyelországban viszont semmilyen szinten nem lehet szóba hozni a témát, és Varsó az egyetlen főváros, ame ly hevesen tiltakozik a központ létrehozása ellen. Pedig - hogy kihúzzák a dolog "méregfogát" - a múzeum nemcsak a második világháborúra koncentrálna: helyt kapna benne a huszadik század eleji örmény kitelepítés és a kilencvenes évek jugoszláv háborúja is. "A kitelepítés
