Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-03
21 A rektorhelyettes azt is megfogalmazta, most már nem az a kérdés, hogy kelle mag yar egyetem, hanem az: miként lehet megvalósítani. A felszólalásokat a BKB képviselői uralták, hosszasan ismertették tevékenységüket - több tanár azonban megkérdőjelezte az általuk felsorolt adatok érvényességét. Időközben az egyetem vezetése radikális lép ésekre is elszánta magát, a tegnap kiadott, és Nicolae Bocsan által aláírt közleményükben azzal fenyegetőznek, hogy pert indítanak mindazok ellen, akik hamis információkat hoztak nyilvánosságra újságcikkekben vagy más módon külföldön vagy belföldön. Gabr iel Bethlen, Ioan Sigismund, Stefan Bathory - ezekkel és hasonló nevekkel találkozhatunk megtekintve a BBTE honlapjának angol nyelvű változatát (http://ubbcluj.ro/wwwen/despre/istoric.htm). Az elsősorban külföldi látogatóknak szóló felület fordítói úgy go ndolták, hogy a románosított nevek jobban érthetőek a külföldiek számára, mint a magyar eredetiek. Egyébként a románul vagy magyarul nem beszélőknek az angol verzió az egyetlen lehetőség arra, hogy tájékozódjanak az egyetemről, a német nyelvű rész nem tart almaz ilyen irányú információkat. A dokumentum általában homályosan kezeli a történelmi tényeket, a felvezetőből nem derül ki, hogy a kolozsvári tanintézetek, amelyek megelőzték Kolozsvár magyar egyetemét, magyar kezdeményezések voltak. Viszont ha valaki magyarul is el akarja olvasni az egyetem történetét, akkor azt tapasztalja, hogy ez a fejezet hiányzik. A magyar verzióban megjelenik a kapcsolat "Az egyetem története", ám rákattintva üres oldalhoz jutunk. A magyar oktatók aláírásgyűjtést is kezdeményezt ek annak érdekében, hogy magyarul is megjelenjen egy korrekt történeti felvezetés, de a kezdeményezés itt megszakadt. vissza Kimaradt a nemzetfogalom az alkotmánymódosításból Új Magyar Szó 2006. március 3. Szerző: Guther M. Ilona, Budapest "Nem kijelenteni kell, hogy mi a magyar nemzethez tartozunk, hanem megtalálni a konkrét kapcsolódási pontokat" - nyilatkozta az ÚMSZnek Varga Attila RMDSZalelnök a határon túli magyarok közjogi státusát érintő alkotmánymódosítás HTMHnál lezajlott tegnapi vitája után. Kifejtette, azért nem értettek egyet az eredeti javaslatnak azzal a bekezdésével, hogy az alkotmány a magyar nemzetre vonatkozó meghatározást tartalmazzon, mert ez mindenik Magyarországgal szomszédos országban konfli ktust gerjesztene, és a kérdést sem oldaná meg. A magyar kormány tavaly novemberi javaslatában szerepelt egy olyan passzus, amely szerint a határon túli magyarok részei a nemzetnek, mint közös kulturális, nyelvi, történelmi hagyományokkal rendelkező közösségnek. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott közölte : az első, december 16i egyeztetésen igazából csak abban a kérdésben volt nagy vita, hogy a nemzetfogalom milyen módon kerülhet be az alkotmányba. A mostani tanácskozáson - az RMDSZ kompromisszumra tett ajánlatát figyelembe véve - a résztvevőknek sikerü lt törvényjavaslatot elfogadni. Ebben a változatban nem szerepel a nemzetfogalom, viszont beépítették a határon túli szervezetek által tett javaslatok egy részét. Az RMDSZ ajánlása az volt: nézzék meg, melyek azok az elemek, amelyekben valamennyi határon t úli magyar szervezet egyet tud érteni, és ne terheljék meg az alkotmánymódosítást a nemzetfogalomról szóló vitával. A tanácskozáson nem képviseltette magát a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Jelen volt az RMDS Z, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, az Ausztriai Magyarok Egyesülete, az Észak- és NyugatEurópai Magyar Szervezetek Szövetsége. Duray M iklós alkotmánymódosítási tervezetét nem vitatták meg, mert a felvidéki politikus nem jelent meg a tanácskozáson. Avarkeszi közölte: a magyar kormány egyértelművé tette, hogy ezzel a változattal nem tud egyetérteni. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára hangsúlyozta: az egyeztetések azért is fontosak, mert a magyarmagyar kapcsolatokban sok súrlódási pont van, és egy ilyen fontos témában, mint az alkotmánymódosítás, szükséges az egyetértés. A magyarországi parlamenti választások el őtt nem kezdeményeznek négypárti egyeztetést a jelenlegi tervezetről. "Komolyan gondoljuk azt, hogy jó lenne a választási kampány témái közül mindenképpen kihagyni a határon túli magyarok kérdését" - szögezte le a kormánymegbízott. vissza
