Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-30
16 Nehéz elképzelni, hogy bármi is veszélyeztesse a jövő januári euróbevezetést Szlovéniában – közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) országfelelőse. Délnyugati szomszédunk kiugró sikere különösen annak fényében feltűnő, hogy a kilencvenes években a közgazdászok állandó ostorozásának tárgya volt a reformok és a privatizáció elmaradása miatt. Szlovénia remek helyzetben van az euró 2007. január 1jei bevezetéséhez – mondta a Reutersnek adott interjújában Juan José Fernandez Ansola, miután az IMF legutóbbi szlovéniai tárgyalásait összegezte. Az alig kétmillió lakosú, az EUátlag 80 százalékán álló egy főre jutó GDPt felmutató parányi ország (csak összehasonlításul: a magyar GDP az uniós átlag 60 százaléka) az új ta gállamok között egyedülálló módon régóta teljesíti az egységes valuta átvételének összes kritériumát. Pedig az egykori NagyJugoszlávia legfejlettebb tagköztársasága, a legtöbb régiójában Ausztriára emlékeztető, 1991 óta független állam a kilencvenes évek első felében a nyugati közgazdászok állandó támadásának célpontja volt. Nagyon lassan haladt a privatizációval: máig nem adta el például a nemzeti telefontársaságot, és az államnak többségi tulajdona van a legnagyobb kereskedelmi bankokban is. Nehezen nyíl t meg a külföldi befektetők előtt is. A közvetlen tőkebefektetések értékét a ljubljanai jegybank 5,556 milliárd dollárra becsüli, ez GDParányosan jóval a magyar vagy a cseh mutató alatt marad. A tőkebeáramlás csak 2002től kezdve gyorsult fel. Nyugdíj- va gy egészségügyi reform nem történt, a nyugdíjba vonulás átlagos kora 58 év – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung. „Szigorú költségvetési politikánk van, vigyázunk, hogy a bérnövekedés lassabb legyen, mint a termelékenység emelkedése, sikerült stabilizálnu nk a tolár árfolyamát” – sorolja a siker előfeltételeit Andrej Bajuk pénzügyminiszter. A munkaerő jól képzett, szorgalmas és rugalmas, az infláció régóta ellenőrzés alatt áll, és az ország kereskedelmi szempontból igen hamar integrálódott az EUba – teszik hozzá az elemzők. Az unió illetékes testületei októberben határoznának Szlovénia felvételéről az eurózónába, de Ljubljana már kérte a döntés előbbre hozatalát. vissza Finnország kaput nyit Népszava 2006. március 30. Szerz ő: Kepecs Ferenc Május elsejével Finnország minden valószínűség szerint megnyitja munkaerőpiacát az EU új tagállamainak polgárai előtt - közölte Tarja Halonen, Finnország elnökasszonya, azon a tegnapi helsinki sajtóértekezleten, melyet vendégével, Sólyo m Lászlóval közösen tartott. A magyar köztársasági elnököt reggel, sűrű hóesésben, ünnepélyesen fogadták a finn elnöki palota előtt. (Finnországot, csakúgy mint Sólyom László északeurópai útjának előző állomását, Észtországot hó és jég borítja.) A két eln ök tárgyalásán szóba kerültek a július elsejével kezdődő finn EUelnökség prioritásai, az alkotmányos szerződés sorsa és a kisebbségek problémái. A magyar elnök a sajtóértekezleten elmondta: példaszerűnek tartja azt, ahogy Finnország a svéd kisebbséggel bá nik. Sólyom László ennek kapcsán kifejtette: új alapokra kell helyezni a magyar nemzetpolitikát, fel kell mérni, mire van szüksége a határon túli magyarság ifjú nemzedékének. Úgy kell segítséget nyújtani, hogy a magyar kisebbségek teljes társadalmi és gazd asági vertikuma megmaradjon, a szakmunkásokon és vállalkozókon át az értelmiségig. A Népszava kérdésére válaszolva, Sólyom László elmondta: mind Észt, mind pedig Finnországban azt tapasztalta, hogy ezek a népek - a rokonság távoli volta ellenére - komolya n veszik a finnugor összetartozást, és szerepet adnak neki külpolitikájukban. vissza Bezárják a nagybányai aranyüzemet - Vaklárma volt a verespataki bányanyitásról szóló hír Népszava 2006. március 30. Majdnem diplomáciai zavart okozott a Hírszerző.hu írása, miszerint a hazánkban járt román kormányfő a verespataki bánya megnyitásáról nyilatkozott. A hír nem igaz, a beruházók egyelőre csak a szándéknyilatkozatukat adták be a hatóságoknak. Még megnyugtatóbb hír: azonnali hat állyal bezárják a tiszai ciánszennyezésért felelős nagybányai aranyüzemet. A román kormánynak nem érdeke a verespataki aranybánya megnyitása, tájékoztatta szerdán az újságírókat Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtit kára. A beruházó eddig csupán szándéknyilatkozát juttatta el a román hatóságoknak, a környezetvédelmi hatástanulmányt még be sem nyújtotta. Ennek elbírálásába egyébként - egy korábbi megállapodás értelmében - magyarországi szakértői csoportot is
