Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-30
12 A választásokat követő első órákban Timosenko többször is bejelentette, újra összeáll a menet közben egymással összeveszett forradalmi vezetők koalíciója, és a NU, a BJUT és a Szocialista Párt képes lesz az együttműködésre. Bár az előzet es számítások alapján a Timosenkoféle koalíció a 450 fős parlamentben a maga 250260 fős frakciójával valóban kormányképes lenne, egyelőre még nem biztos, hogy valóban sikerüle egy táborba terelni az egykori szövetségeseket. A NU és a szocialisták vezet ői is késznek mutatkoztak ugyan az együttműködésre, ám a HVGnek nyilatkozó kijevi politológusok arra számítanak, hogy hetekig is eltarthat az alkudozás. A várható vita hátterében elsősorban az áll, hogy a januárban életbe lépett - Juscsenko által ellenzet t - alkotmánymódosítás értelmében Ukrajna elnökiből parlamenti köztársasággá változott, ami azt jelenti, hogy ha a NU belemegy a BJUTtal való összefogásba, akkor a Juscsenko által elcsapott Timosenkónak - a kormányfői poszt fő várományosának - alkalma leh et a törlesztésre. Az is nehezíti majd a tárgyalásokat, hogy miközben a magukat a forradalom híveinek tartó polgárok egyértelműen Juscsenko és Timosenko összefogását akarják, az üzleti elit - amelyet megrémített az a hév, amellyel Timosenko asszony kiállt az államfő által leállított reprivatizáció mellett - inkább azt szeretné, ha a két legnagyobb rivális, Juscsenko és Janukovics lépne szövetségre. Bár több elemző szerint egy ilyen összefogás Juscsenko nimbuszának teljes lerombolását eredményezné, nem lehe t kizárni a két egymással nehezen összebékíthető tábor koalícióját. Bonyolítja a helyzetet, hogy Juscsenkónak és Timosenkónak közben a szocialistákra is figyelniük kell, hiszen Janukovicsék - ha összefognak a kommunistákkal - akár Morozzal koalícióra lépve is képesek lehetnek a kormányalakításra. A világos győztes hiánya azt jelenti, hogy függetlenül attól, végül ki alakít kormányt, a kabinet nem lesz stabil, így aligha ér véget Ukrajna belpolitikai válsága. A központi kormányzat gondjait növeli, hogy a pa rlamenti választásokkal egy időben tartott helyhatósági választások eredményei alapján a legtöbb önkormányzatban "egyszínű" képviselőtestületek alakulnak: keleten a PR, nyugaton pedig a BJUT és a NU tarolt. Ez pedig a keleti és nyugati országrész közti el lentétek fokozódásához, a felszín alatti föderalizáció folytatódásához vezethet. Az is gondot okoz, hogy az ukrajnai pártstruktúrát elsősorban az jellemzi, hogy a tömörülések többsége nem programok, hanem a pártok élén álló személyiségek köré szerveződik. Így egyfajta "személyi kultusz" alakult ki, miközben a választók nehezen tudnak választani a világos ideológiát nem hirdető tömörülések közül. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy Ukrajna EUorientált külpolitikája aligha változik, hiszen az alkotmánymódosítás elle nére az államfőnek döntő szava van az ország külkapcsolatainak meghatározásában. Juscsenkónak meghatározó szerepe van a külügyminiszter és védelmi miniszter személyének kijelölésében, és a külföld felé elsősorban ő képviseli az országot. Ennek valószínűle g az az Oroszország örül a legkevésbé, amely a narancsos forradalomba torkolló 2004es elnökválasztások idején egyértelműen kiállt a későbbi vesztes, Janukovics oldalán. A támogatás ugyan most is érezhető volt, Moszkva azonban taktikát váltott: Vlagyimir P utyin orosz államfő, aki 2004ben személyesen is ellátogatott Kijevbe, hogy támogassa Janukovicsot, most semlegesnek mutatkozott, ám a Kremlpárti médiumok és vezető politikusok több alkalommal is támadták a kijevi vezetést. vis sza NÉMETH ANDRÁS / DNYEPROPETROVSZK MAGYARSZLOVÁK VÍZLÉPCSŐVITA − Küszöbön állás 2006. március 29. 00:00 Utolsó módosítás: 2006. március 29. 17:09 Nem kampánytéma a Duna ügye, noha a hágai nemzetkö zi bírósági ítélet óta immár kilencedik éve nem haladnak a magyarszlovák vízlépcsőtárgyalások. A politika - és az egykor harcias zöld mozgalmak - hallgatása azonban nem mentesít a folyó hajózhatóvá tétele alól. Az 1992ben szlovák területre terelt Duna a ddig hajózásra szolgáló főmedrének mérete a megelőző állapothoz képest mostanra kétharmadára csökkent, fák nőnek benne, amelyek akadályozzák az árvízi hozamok levonulását. A szigetközi élővilág összetétele a kisebb vízigényű, illetve a tavi fajták irányába tolódott el, a fák egészségi
