Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-27
21 A parlamenti és önkormányzati választásokon több mint 37 millió állampolgár járulhatott az urnákhoz az ország történetében először arányos választási törvény alapján, hogy megválassza a 450 tagú parlamentet és az önkormányzatok több mint 250 ezer képviselőjét, illetve a települések polgármestereit. Az Ukrajnai Választók Bizottsága is a választói névjegyzék pontatl anságait tartja a választás legnagyobb hiányosságának, amelyből eredően szerintük mintegy egymillióan nem tudtak élni állampolgári jogukkal. * Jaroszlav Davidovics, a Központi Választási Bizottság elnöke szerint a több mint 34 ezer szavazóhelyiségből mindö ssze egy – a fővároshoz közeli Vizsgorod járás egyik községében – maradt csak zárva reggel a választók előtt, ahol is az éjszaka ismeretlen tettesek Molotovkoktélt dobtak a helyiségbe. Tizenhét választókerületben pedig azért késett néhány órát a voksolás, mivel téves információk alapján a bizottságok az egyik párt nevét kihúzták a szavazólapon, így azokat utánnyomással pótolni kellett. A megfigyelők szerint egyébként nyugodtan folyt a választás, noha minden ötödik körben némi késéssel kezdődött meg a vokso lás, és a legtöbb helyen hatalmas, kéthárom órás sorokat kellett végigállni a szavazóknak, amíg valahogy kiigazodtak a négyöt szavazólapon. Ezek közül például a parlamenti pártok listája pontosan 78 centiméter hosszú volt, hiszen azon a 45 párt, illetve párttömörülés első öt helyén szereplők nevét is feltüntették. Donyeck egyik külvárosában egy 76 éves férfi sorban állás közben vesztette életét. Jó hangulatban és a győzelem reményével adta le voksát Kijev 70. számú szavazókörzetében Viktor Juscsenko állam fő, aki szerint ez a vasárnap fontos nap Ukrajna történetében, hiszen először történt valóban tiszta és demokratikus választás. Kifejtette: a hatalom minden lehetőt elkövetett, hogy a választások igazságosak és demokratikusak legyenek, ám ezzel együtt sajn álatosnak nevezte, hogy egyes politikai erők a kampány során ismételten olyan kérdésekkel álltak elő, amelyek nem az ország konszolidálását erősítik, hanem annak konfrontálódását élezik ki. Elmondta továbbá azt is, hogy a koalíciós tárgyalások a narancsos tábor képviselői között már hétfőn reggel megkezdődnek, újfent hangot adva ezzel annak a többször is – legutóbb péntek este, néhány órával a kampánycsend előtt – az ország választóihoz intézett televíziós beszédében megfogalmazott meggyőződésének, hogy a v álasztásokon a nevéhez kötődő Mi Ukrajnánk körül alakul majd ki a többség. vissza Párhuzamos erdélyi egyetemépítés 2006. március 27. (11. oldal) A Babes – Bolyai Tud ományegyetem (BBTE) magyar karainak, tanszékeinek létrehozását és az önálló romániai magyar állami egyetem megalapításának szükségességét hangsúlyozták a hét végén Kolozsváron rendezett felsőoktatási fórum résztvevői. Az erdélyi magyar egyetemi oktatók, eg yházi vezetők és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tisztségviselői részvételével tartott szombati tanácskozáson Markó Béla RMDSZelnök elmondta: a magyar közösségnek joga van önálló állami egyetemre, ezt azonban szerinte nem a kolozsvári BBTE szétválas ztásával kell végrehajtani. A romániai kormányfőhelyettes hozzátette: az önálló magyar egyetemnek a külföldi felkészüléshez hasonló tudást kínáló, versenyképes felsőoktatási intézetnek kell lennie, ebbe a rendszerbe pedig be kell kapcsolni a magyar állami finanszírozású Sapientia Tudományegyetemet is. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke leszögezte, az érintettek egyetértenek abban, hogy az önálló egyetem létrehozását párhuzamos folyamatnak kell tekinteni, csupán a megalakulás mikéntje m aradt kérdéses. Emlékezetes, a BKB célja az 1959ben egybeolvasztással megszüntetett Bolyaiegyetem visszaállítása egy romániai állami magyar egyetemi konzorcium révén, amely megkapná a BBTE infrastruktúrájának negyedrészét, a székelyföldi campusokat, sőt a kolozsvári főépület felét. A román államfő a hét végén leszögezte: ellenzi a BBTE etnikai alapú szétválasztását. ▪ Patthelyzet a kisebbségi törvény ügyében . Elégedetlenségét fejezte ki a hét végén Markó Béla amiatt, hogy az RMDSZ által kidolgozott kisebb ségi törvény hetek óta húzódó vitája során a bukaresti parlament mindössze két cikkelyt fogadott el a jogszabályból. A politikus közölte: a demokraták továbbra is ellenzik a törvénynek a kulturális autonómiatanácsok létrehozását célzó passzusait. Bogdan Ol teanu, a képviselőház frissen megválasztott liberális elnöke elmondta, alakulata a kormány által elfogadott formában támogatja a jogszabályt, és ugyanerre kéri a többi koalíciós pártot is. (R. Sz.) vissza Pénz vajda sági kisebbségi tájékoztatási eszközöknek − A szerbiai művelődési minisztérium pályázata A szerbiai művelődési minisztérium lehetővé tette a szerbiai kisebbségi tájékoztatási eszközöknek hogy pályázat útján anyagi támogatáshoz jussanak. A minisztérium öss zesen 10.390.000 dinárt ítélt oda 39 szerbiai projektum megvalósításához.
