Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-24
25 A társadalomkutató szakértői szerepe itt kezdődhet. Arra von atkozhat, hogy az adott célokat hogyan lehet hatékonyan megvalósítani, a létező erőforrásokat hogyan lehet hatékonyan csoportosítani. Ami ez előtt van, az nem társadalomtudomány. Ha pedig a feltételek nem teljesülnek, a szakértő szerepében tetszelegni a kö zéleti legitimitásért folytatott öncélú játék (amelynek persze annyi haszna lehet, hogy a megszerzett legitimitást az ember az általa művelt kutatási terület, sarkosabban fogalmazva saját pozíciója konszolidálásába visszaforgatja). Az 19982001 közötti növekedés mögött mindek előtt a magyar bevándorlási szabályozás változását sejthetjük. Ez hipotézisünk szerint összefügg azzal az új népesedés és migrációpolitikai koncepcióval, ami a 90es évek közepétől (az Orbánkormány alatt) nyert teret. A demográfia felől közelítve az új koncepció lényegében a népességreprodukciós modellek átalakulásával függ össze. Az átalakulás lényegi eleme, hogy a korábba n termékenységcentrikus modellekben a migráció a termékenységgel megegyező, vagy azt meghaladó súllyal jelenik meg (az adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, Gödri 2004) Nos, a migrációpolitika vonatkozásában én bárhogyan is nézem, eze k a feltételek nem teljesülnek (vagy legalábbis számomra nem világos a kép). Így nagyon el kellett gondolkodnom, hogy miként építhetem fel a mondanivalómat, illetve miként pozicionálhatom magam értelmesen egy ilyen típusú vitában. Konzervatív, weberiánus szakmai szocializációm folytán én ugyanis nem gondolom, hogy egy olyan kérdésben, ahol különböző értékrendek, érdekek, diskurzusok, prioritások ütköznek – és a magyarok migrációja szerintem kétségkívül ilyen – szakmai érvekkel kiválthatnánk az alapvetően politikai jellegű állásfoglalásokat. Hogy felmenthetnénk bárkit is az alól, hogy saját értékrendjének, érdekeinek, intézményi beágyazottságának megfelelően foglaljon állást. Úgy gondoltam, helyesebb, ha egy szakértői nyelvezetbe burkolt politikai állásfo glalás helyett arra teszek kísérletet, hogy az általam relevánsnak ítélt perspektívákat körülhatároljam. Ez a megoldás azért is jobb, mert ez a bevezető vitaindító kíván lenni egy olyan témában, amiben a legminimálisabb konszenzus sincs meg köztünk. Aminek kapcsán „mi magyarok” a legminimálisabb alap tekintetében sem érthetünk egyet. Részben amellett fogok érvelni, hogy eltérő pozícióink okán nem is érthetünk egyet. Demográfia az Erdélyi Magyar Adatbankban >> Népesedési folyamatok az ezredfordulón Erdél yben (letölthető tanulmányok) >> A Magyarországra bevándorolt román állampolgárok kor és nem szerint 19872001
