Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-24
13 minisztert, Jurij Jehanurovot nevezte ki kormányf ő nek, akit az oroszukrán gazdasági együttm ű ködés híveként tartanak számon. Ö nmagában a kormányváltás még nem rendítette volna meg a választókat, azok a vádak azonban már hatottak, amelyekkel a változást magyarázták. Még az államf ő i döntést megel ő z ő en ugyanis egy sor, a forradalomban fontos szerepet játszó befolyásos politikus vált meg a posztjától az elharapózott korrupcióra hivatkozva. Akadt, aki egyenesen arról beszélt, nem akar közös felel ő s séget viselni olyan emberekkel, akik korrupt rendszert hoztak létre. Kemény szavak egy olyan csapattal szemben, amely éppen a tisztesség zászlaja alatt szervezkedett a korrupciótól mentes rendszer létrehozása érdekében. Az államf ő volt a legkeményebb, am ikor kijelentette, hogy kormánya kalandor politikát folytatott, hanyatlásba taszította a gazdaságot, elmerült a belviszályban, korrupciós ügyekbe keveredett, kizárólag önös érdekei vezérelték, bizonyos üzleti köröknek a kedvében járt… A konfliktus ezzel n em ért véget: a parlament tavaly csak másodszorra volt hajlandó megszavazni az államf ő kormányf ő jelöltjét, és ez már Viktor Juscsenko pozícióját is kikezdte. Legalább ilyen kellemetlen fejlemény volt, amikor januárban a törvényhozás megvonta a bizalmat a kormánytól. Bár ennek a döntésnek nem volt jogi alapja, és a kormány végül a helyén ma radt, az ellentétek élez ő dését jól érzékeltette. A parlament az Oroszországgal megkötött gázármegállapodást nehezményezte, és tulajdonképpen azonosult az ellenzékiségbe kényszerített Julia Timosenkóval. Ezzel végérvényesen eld ő lni látszott, hogy a volt sz övetségesek hátat fordítottak egymásnak. Csakhogy a politikában nincs végleges hátraarc. Julija Timosenko februárban békejobbot nyújtott az elnöknek, amikor azt javasolta, hozzanak létre "narancsszín ű koalíciót". Az általa elkészített megállapodás egyold alúan aláírt szövegét el is küldte az érintett pártok vezet ő inek. Timosenkót az késztette erre a lépésre, hogy a közvéleménykutatások a 2004es elnökválasztás vesztesének, Viktor Janukovicsnak a gy ő zelmét valószín ű sítik. Bár a politológusok a legtöbb felmé résnek nem adnak hitelt, azt nem vitatják, hogy a legnépszer ű bb a Janukovics vezette Régiók Pártja. Ennek sikerét igyekezett megakadályozni az a javaslat, hogy a vasárnapi választások után összeül ő új parlamentben a "narancsszín ű ek" ne lépjenek koalícióra sem a Janukovics vezette párttal, sem "azokkal a pártokkal és tömörülésekkel, amelyek Ukrajna nemzeti érdekei ellen léptek és lépnek fel, és a politikai hatalomnak az árnyéknagyt ő kével való összefonódást testesítik meg". Timosenko ennyivel nem érné be: az új koalícióval felmondatná a Moszkvával kötött gázszerz ő dést, vállalva ennek minden kockázatát, és felel ő sségre vonatná a korábbi rezsim politikusait is, feledve a nekik adott garanciákat. Az államf ő , akinek pártja, a Mi Ukrajnánk vesztésre áll a közv éleménykutatások szerint, nem élt a lehet ő séggel, és elutasította Timosenko javaslatát. Nyilvánvalóan mérlegelte, milyen árat kellene fizetnie azért, ha enged, milyen újabb támadásoknak lenne kitéve Timosenko részér ő l, aki mint lehetséges kormányf ő a janu árban elfogadott új alkotmánymódosítás értelmében nagyobb jogkörrel rendelkezne. Azt sem hagyhatta figyelmen kívül, hogy mit hozna Ukrajnának egy újabb gázcsapkikapcsolás. Ezért, mellesleg, a nyugatbarát Timosenkoval rokonszenvez ő európai politikusok sem lelkesedhetnek túlzottan. Nekik sincs szükségük egy újabb gázcsatára. Ebben a pillanatban úgy t ű nik, hogy a narancsos forradalom által az elnöki székbe emelt Juscsenkónak a narancsos forradalom által félreállított és megalázott Janukovicscsal kell majd együttm ű ködnie. De, hát a politika, mint tudjuk, nem ismer lehetetlent. Barabás Péter vissza Lassan haladnak és fájdalmasak az EUreformok Magyar hírlap, 2006. március 24. A csúcson Silvio Berlusconi indíthat támadást a nemzeti piacvédelem ellen. Egy esetleges Berlusconi – Chirac szópárbaj felforrósíthatja a hangulatot az uniós csúcstalálkozón, amely tegnap este munkavacsorával kezd ő dött Brüsszelben. A csúcson Silvio Berlusconi indíthat támadást a nemzeti piacvédelem ellen. Az olasz kormányf ő t az dühítette fel, hogy Párizs egy energiaóriás, Varsó pedig egy bank olasz cégek által kezdeményezett felvásárlását akadályozta meg. Berlusconi egy levelet is a csúcs elé akart tárni, ezt eredetileg a skandináv országok és NagyBritannia is aláírta volna, de kormányaik végül visszavonulót fújtak arra hivatkozva, hogy nem akarnak
