Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-22
15 következtetésre jutottunk, hogy a jog szabály első felével nincsenek problémák, és erre bizalmi szavazatot várunk” - mondta a szövetségi elnök hozzátéve - a gondok a törvénytervezet azon részével vannak, amelyek előírják a kulturális autonómiát, annak intézményesített működését és hatáskörét.” Az RMDSZ vezetője hangsúlyozta, a szövetség számára ezek kulcsfontosságú kérdések. Kelemen: “csak” ütőkártya Kelemen Hunor képviselő, a Képviselőház háznagya szerint a Valeriu Tabara által kidolgozott javaslatról nem érdemes részletekbe menően tárgyal ni; annak célja valószínűleg "csupán" a PD tárgyalópozícióinak erősítése. Ezt látszik alátámasztani, hogy a kiszivárgott információk szerint a demokrata tervezet visszalépést jelentene nemcsak az RMDSZ által sürgetett kisebbségi törvényhez, hanem a hatályb an lévő jogi kerethez képest is. Az önkormányzati testületek ülésein például kötelezővé válna a hivatalos nyelv használata akkor is, ha a teremben egyetlen román ajkú képviselő sem tartózkodik. vissza Viselkedésre intik Ba sescut az autonomisták Új Magyar Szó 2006. március 22. “Március 15. után még nagyobb hangsúlyt kapott a magyarmagyar összefogás kérdése, RMDSZes szenátorként való részvételem a küldöttségben is ezt jelképezi. Ugyanakkor egyfajta üzenet ez Traian Basesc unak, hogy igenis van magyarmagyar összefogás, és éppen ezért viselkedjen, ne próbáljon bennünket kijátszani, egymás ellen fordítani” - nyilatkozta lapunknak Sógor Csaba RMDSZes szenátor. Sógor tagja annak az erdélyi küldöttségnek, amely ezen a héten Brü sszelben találkozik több európai parlamenti képviselővel, hogy tájékoztassák őket a romániai magyarság legégetőbb gondjairól. “Többek között egy EUcsatlakozás előtti támogatást szeretnénk kérni Romániának, fel szeretnénk gyorsítani az ingatlanvisszaszolgá ltatást, és megnyugtató módon rendeznénk a magyar egyetemi oktatást” - tette hozzá a szenátor. A küldöttség kezdeményezését a múlt héten jelentette be Tőkés László püspök Székelyudvarhelyen, a Székely Nemzeti Tanács által szervezett nagygyűlésen. Rajta é s Sógoron kívül a delegáció tagja még Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke és Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége és a Bolyai Kezdeményező Bizottság e lnöke is. Tőkés az ÚMSZ megkeresésére örvendetesnek tartotta, hogy amióta Magyarország bekerült az EUba, és ott teljesít szolgálatot európa parlamenti képviselete, azóta gyökeresen megváltozott a határon túli magyarok kérdéseinek kezelése. “Ezt meg is kös zöntük, és azt is hangsúlyoztuk, milyen fontos, hogy - távol a Kárpátmedencétől - a magyar frakciók, illetve a különböző pártállású európai parlamenti képviselők össze tudnak fogni adott esetben erdélyi kérdésekben” - tette hozzá Tőkés, aki szerint az EPképviselőknek olyan problémákról számoltak be, mint az autonómia, a magyar egyetem vagy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása. Tegnap Tabajdi Csaba és SzentIványi István EPképviselő, egy nappal korábban Pierre Moscovici EPraportőr, Elmar Brok, a K ülügyi Bizottság elnöke, valamint Schöpflin György EPképviselő fogadta az erdélyi delegációt. SzentIványi István a találkozó után az Új Magyar Szónak elmondta, azt szeretnék, “ha Romániában egy korszerű, modern, nagyfokú autonómiát biztosító kisebbségi t örvény lenne, ha a BBTEn végre beindulnának a magyar karok, és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásai ne csak papíron történjenek meg, hanem a valóságban is”. A küldöttség a kisebbségi törvény körüli huzavonáról is tájékoztatta brüsszeli “vendéglátóit ”, megemlítve, hogy ennek jelenlegi formájával nem elégedettek. “Ett ől függetlenül ők is azt szeretnék, amit én: ha a román parlament megszavazná azt - mondta SzentIványi. - Románia kormánya egyébként több alkalommal is megígérte, hogy elfogadja, korábban pedig Mihai RazvanUngureanu román külügyminiszter itt az EPben is hasonló ígéretet tett.” vissza Ő magyarnak születék Új Magyar Szó 2006. március 22. Szerző: Cs. Gyimesi Éva Pató Pálra - gróf Széchenyi István szavával élve - megint csak rájött a “szólásviszketeg”. Felgyülemlettek bete ljesületlen vágyai, s ő ahelyett, hogy megfogná a munka végét, ahogyan a gróf szokta tenni a hajnali lovaglás után, új szónoklatokat tervez. Nem dolgozni, inkább csak beszélni szeret. ”De ez nem az ő hibája” - mentegeti
