Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-22
11 Bugár lapunk érdeklőd ésére mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy az MKP szavazóinak egyértelműen komoly gondot okoz a HZDS elnökének személye, hiszen Meciar kormánya idején atrocitások érték a szlovákiai magyarokat. Az elnök ugyanakkor elismerte, hogy a választásokon jó eredmény t érhet el a HZDS, de véleménye szerint a volt kormányfő valószínűleg nem tud majd komolyabb pozícióhoz jutni a parlamentben. Bugár szavait megerősíti, hogy az elmúlt években született politikai elemzések egyöntetűen úgy vélik, hogy az oroszbarát Meciar v isszatérése valamilyen pozícióba sokat ártana Szlovákia külföldi megítélésének. Ennek, valamint a több alkalommal nyomatékosított uniós jelzéseknek köszönhetően – amelyek nem tartják „eurokonform” politikusnak a HZDS elnököt – a szlovákiai pártok többsége valószínűleg ódzkodik majd attól, hogy koalíciót kössön a Meciar által képviselt erőkkel. vissza Forrás: Hídlap/Felvidek.ma A kormány 4 éve – külpolitika 2006. március 21. T.Cs. A világpolitikában az atlanti kapcsolatok erősítése, a régión belül a differenciálás jellemezte a magyar külpolitika elmúlt négy évét. Nálunk járt Putyin, Kínában a magyar kormányfő és divatba jöttek a közös kormányülések. Minden bizonnyal a ma gyar katonák iraki részvétele volt az a külpolitikai esemény, mely uniós csatlakozásunk óta leginkább foglalkoztatta a hazai közvéleményt. A szállítási és humanitárius feladatokkal megbízott 300 fős kontingens kiküldése nagy visszhangot kiváltó lépés volt országunk nagyságához képest a világpolitika színpadán. Bár az Országgyűlés elsöprő többségű, 2003 júniusában meghozott döntésével hazánk hangsúlyozottan nem az iraki intervencióból, csupán az azt követő konszolidációból vette ki a részét, szerepvállalása némiképpen legitimálta az előbbit is. Ráadásul, bár a magyar hadtest békefenntartó feladatokkal érkezett, a cél sokkal inkább a béke kikényszerítése volt. Míg az iraki katonák kiküldetéséről konszenzus alakult ki a parlamentben, arról már nem sikerült me gegyeznie a túlórázást támogató kormányoldalnak és a hazahívás mellett ágáló ellenzéknek, hogy mennyi ideig szolgálják fiaink az iraki békét. S mivel ez gyakorlatilag a döntésképtelenséget jelentette egy olyan kérdésben, melynek eldöntéséhez kétharmados tö bbség kellett volna, a magyar katonák a 90 napos hosszabbítás helyett akkor tértek haza, amikor lejárt megbízatásuk, azaz 2004 végén. Bár a béke Irakban azóta is várat magára, a magyarok mérlege – laikusok számára legalábbis – imponáló: a Magyar Honvédség Szállító Zászlóalj másfél év alatt összesen 642 szállítási feladat során 50 ezer tonnányi árut - humanitárius segély, élelmezési, ruházati, erődítési anyagok - szállítva 2,5 millió kilométert tett meg Irakban. Brüsszeli dorgálás Az iraki konszolidációban való részvétel külpolitikai céljai illetve következményei alapján is kettős volt. Egyrészt javult hazánk és az Egyesült Államok kapcsolata, másrészt Magyarország látványos jelét adat annak, hogy részese kíván lenni az olyan nemzetközi összefogásoknak, mel yek a terrorizmushoz hasonló globális fenyegetettségek ellen szerveződnek. Nehéz percek azért adódtak a magyar kormány(fő) életében nemzetközi szervezetek találkozóin is. Ezek közül kiemelkedik Gyurcsány Ferenc 2004. október 22i brüsszeli találkozója a N ATO főtitkárával, melyen Jaap de Hoop Scheffer élesen bírálta a magyar védelmi kiadások visszafogásáról született kormányzati elképzelést. Az északatlanti katonai szervezet első embere, aki utóbb nyíltnak és őszintének nevezte az eszmecserét, emlékeztette a magyar kormányfőt a NATO tagországok megállapodására, mely szerint védelmi kiadásaikat a GDPjük 2 százalékára emelik. „Attól tartok, Magyarország még messze van ettől” – fogalmazott a főtitkár. Gyurcsány Ferenc erre kijelentette, hogy mivel a magyar ál lamháztartási deficit csökkentését folytatni kell, a honvédelemnek nem tudnak a most tervezettnél több támogatást adni. Nagyhatalmak sora "Azért vagyok itt, hogy Kína Magyarországon legyen akkor, amikor Európába akar jönni" – fogalmazott kínai útjának el ső napján a magyar kormányfő. Gyurcsány Ferenc tavaly szeptemberi pekingi látogatásán leginkább a gazdasági kérdések kerültek szóba, legjelentősebb eredménye pedig, hogy Kína megszüntette a magyar gabona
