Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-22
9 A százfős sátortábort a támogatók állják körbe. A körön belülre apránként egyre tö bb élelmiszert juttatnak a szimpatizánsok. A feladat mind nehezebb, a rendőrség a tértől távolabb igyekszik kiszúrni a hátizsákos fiatalokat. A rendfenntartók szigorúbbak a kis csoporttal szemben, mint voltak a vasárnapi tizenötezer és a hétfői háromnégye zer fős tömeggel szemben. Egyenruhában alig kéttucatnyi rendőr áll a tér közelében; igaz, többen civilben ügyelnek a rendre. Furcsa bűvészmutatvánnyal küszködik a hatalom: látszólag igyekszik figyelmen kívül hagyni a tüntetést, ugyanakkor megpróbálja útj át állni az utánpótlásnak anélkül, hogy fennakadást okozna a város hétköznapi ritmusában. Így gyalog ugyan nem, de busszal könnyedén eljuthattak a fiatalok a térre, bár délután már kihagyták a buszok a tüntetők mellett lévő megállót. A rendőröknél egyelő re hatékonyabb munkát végez az időjárás. Az éjszakai mínusz tíz fok után sűrű hóesés nehezítette a tüntetők dolgát, akik a termoszokban "becsempészett" kávéval, teával melegítik magukat. Az egyesült ellenzék jelöltje az éjszaka nagy részét a tüntetőkkel töltötte. Alekszandr Milinkevics délutáni megjelenését a csoport várja - csakúgy, mint azt, hogy a tiltakozók száma estére a sokszorosa lesz. Az elnökjelölt azonban a tervekkel ellentétben délután nem jelent meg a téren. Az eddig gyakran felbukkanó Milin kevics óvatosabb mozgása egyrészt azzal hozható öszszefüggésbe, hogy az éjszaka a tüntetésről hazafelé őrizetbe vettek több ellenzéki munkatársat, de részleteket nem tudni az ügyről. Másrészt nem akar kis ellenzéki csoport fejének látszani: Milinkevics kor ábban már elismerte, hogy jóval több tiltakozóra van szükség ahhoz, hogy új választást írjanak ki a tízmilliós országban. A nemzetközi segítséget már megkapta: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) súlyos választási szabálytalanságokr ól számolt be, az EU és az Egyesült Államok sem ismerte el legitimnek a választást. Brüsszel szankciók bevezetését fontolgatja. A nyugati hátszél azonban hamar elülhet, ha nem lesz érezhetően nagy az ellenzék belföldi támogatottsága, márpedig a tüntetők mö gött még sok a hely a téren. Igaz, délután felverték a tizennyolcadik sátrat. l Noha a fehérorosz ellenzék új választást követel, lényegében elismeri, hogy azt a tizenkét éve regnáló Alekszandr Lukasenko nyerné meg szabályos körülmények között is. Az ell enzék által mérvadónak tekintett Levada Centr közvéleménykutató szervezet felmérése szerint Lukasenko 50, legnagyobb támogatottságú ellenfele, Alekszandr Milinkevics 16 százalékos támogatottsággal bír. A szervezet akkreditáció híján hivatalosan nem végezh etett felmérést, így a hatalom nem ismeri el a Levada Centr eredményeit. A hatalom által akkreditált közvéleménykutatók szerint Lukasenko támogatása megfelelt a választási eredménynek, amelynek alapján Lukasenko 82, Milinkevics 6 százalékot szerzett. Igaz , az ellenzék tagadja annak a 2004es, alkotmánymódosító népszavazásnak az eredményét, amely alapján az államfő két ötéves ciklus után többször is indulhat az elnökválasztásokon. Így igazán szabályosnak csak egy Lukasenko nélküli választást fogadnának el. (Ny. G.) vissza Konkrét autonómia modellt – minél előbb! A Nyitott Ajtó civil szervezet március 21én megtartott vitaestjének témája: „Újra aktuálisak az autonómia modellek!” volt. Dr . Sepsey Csaba, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke bevezetőjében elmondta, hogy a történelmi VMDK és annak politikai utóda - a VMDP immár tizenöt éve következetes küzdelmet vív a vajdasági magyarság autonómiájáért. Emlékeztetett rá, hogy 1992ben, amikor a történelmi VMDK kongresszusán a hárompilléres autonómia kérdése került napirendre, a kongresszus helyszínét géppisztolyos rendőrök és helikopterek „biztosították”, ugyanis a szerb hatalom attól tartott, hogy a küldöttek „valamit kikiáltanak”. Az autonómia követeleséket sokáig nyomás követte. Eközben Boross Péter kormánya kezdte megvonni az anyagi támogatást az önrendelkezésért küzdő vajdasági magyarságtól. Sepsey szerint akkor már voltaképpen megkezdődött a VMDK „szétlövése”, majd a Hornkormány n yíltan felhívta az itteni magyarokat, hogy mondjanak le az autonómia követeléséről, mert az „nem tetszik a Nyugatnak”. A VMDK, majd a VMDP azonban tovább haladt a kitűzött cél felé. Mint Sepsey mondta, az eddigi küzdelmük eredménye, hogy immár nem tilos
