Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-17
20 az eredményét. És az eredménytelenséget vagy a helyi problémákat még mindig nem tudtuk rendezni. Éppen csak elindult a rendezés, ez mindenképpen rányomta a bélyegét az előkészületekre és tulajdonképpen elodázta azoknak a problémáknak a megoldását, amelyeket a megyei választások után meg kellett volna oldani. Abból, amit elmondott számomra az derült ki, hogy vannak olyan jelölések, illetve kerültek olyan jelöltek a listára, akikkel adott esetben nem egészen elégedett a párt, illetve az, hogy nem emésztették meg kellőképpen a kerületi önkormányzati választásoknak az eredményeit, olyan személyiségeket rekesztett ki a listáról, akiknek a hiányát a nagypolitika talán megérezheti a jövőben. - Nekem nem azzal van gondom, hogy esetleg valakik hiányoznak a jelöltek közül, akik esetleg majd a parlamentből fognak hiányozni, hanem elsősorban arra gondolok, hogy a választópolgár, hogyan fog vis zonyulni a jelöltekhez. Mondok egy példát: nagy gond van a komáromi járással, de gond volt a megyei választások alkalmával is, és mivelhogy ezt nem tudtuk a párton belül megemészteni ennek következtében a jelölő listán a jelöltek között eléggé háttérbe szo rultak a komáromiak, ezt tudatosítani kell. De meg kell nézni a korábbi folyamatokat, azt hogy Komáromban már 2002ben is veszítettünk szavazatokat. A 2005. évi megyei választás is nagyon sok gondot hozott magával. Tehát a mostani júniusi parlamenti válasz tások is ugyanezt szaporíthatják, mivel nem tudtuk a pártéletben megoldani ezt a gondot, nem fogjuk tudni pontosan lemérni azt, hogy ha komáromi járásban megint veszítünk szavazatokat, az minek lesz a következménye. Annak, hogy a jelölő listán háttérbe ker ültek a komáromi jelöltek vagy annak, hogy nem tudtuk a problémákat feloldani. Mi a helyzet a dunaszerdahelyi járással? - A dunaszerdahelyi járással ilyen jellegű gondok nincsenek, ott más van, de nem tudjuk, hogy a parlamenti választásokon ugyanaz a pro bléma foge előkerülni, ami a megyei választásokon. Mert akkor a legnagyobb gond az alacsony részvétel volt, ha most is hasonlóan kis részvétel lesz a parlamenti választásoknál is, akkor a dunaszerdahelyi járásban sok szavazatot fogunk veszíteni. Merem rem élni, hogy a választópolgárok máshogy fognak viszonyulni a parlamenti választásokhoz, mint a megyeihez. Legalábbis eddig ezt tapasztaltuk, most lesz a 2006os választásokon az első alkalom, amikor ezt mérni fogjuk tudni, hogy ez egy általános elkedvetlened ése a választó polgároknak, vagy csak átmeneti. Ha nem átmeneti, hanem tartós, akkor az MKPnak nagyon nagy gondjai lesznek. A Magyar Koalíció Pártja a saját belső pártéletét és a párt működését hogyan szokta értékelni? - Időnként szoktuk értékelni, csa k nagyon nehéz az önmagunkkal való szembenézés, a tükörbe nézés, hiszen emlékezetes, hogy a 2002es helyhatósági választások után is értékeltük a választási eredményt és hónapokig vitatkoztunk az értékelésen. Nem tudtunk belőle levonni konzekvenciákat. Le írtuk papírra, de nem tudtuk alkalmazni. Mitől van ez a gyengeség? - Én úgy érzem, hogy túlságosan központi vezetésű a párt és a régiók, a kistérségek nem kapnak benne elég súlyt. Tudatosítani kell egy dolgot, áttértünk 1998ban a magyar egypártrendszerr e, ami az országos, sőt a megyei választások szempontjából is nagyon fontos volt, de ezzel megszűnt egy helyi, helyi politikai versengés, amely viszont negatív hatással van a felvidéki magyar közéletre és a párt életére is. Át kellene gondolnunk a párt sze rkezetét, át kellene gondolnunk azt, hogy mennyire kellene hangsúlyt fektetni a kistérségekre, nagyobb önállóságot teremteni. Azokat a döntéshozó szerveket, amelyek jelenleg vannak, újra kellene gondolni, mert túlságosan sok szintje van a döntéshozásnak a Magyar Koalíció Pártjában. Van a helyi szint, a járási, a megyei, illetve kerületi és az országos, és ez rettentően sok, ezen a négy döntési szinten elveszik a lényeg. Tehát valószínűleg az egyik döntési szintet meg kellene szüntetni és közelebb vinni a h elyi szervezetekhez és a társadalomhoz a pártnak a működését és a helyi szervezetek között a koordinálást, együttműködést. Ez talán még arra is lehetőséget adna, hogy kialakítsuk úgy a saját, körzeti rendszerünket, hogy az MKPban minden politikusnak lenne kötelezettségszerűen egy körzete, ahova le kéne járnia, amely körzetnek a problémáival együtt kellene élnie, még akkor is, hogy ha többé kevésbé csak az országos politikát műveli. És mi az akadálya ennek?
