Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-16
21 Avarkeszi Dezső Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága fideszes elnökének a vajdasági Bácskossuthfalván aznap elhangzott beszédére reagált. A fideszes politikus az 184849es forradalom és szabadságharc 158. évforduló ján tartott ünnepségen egyebek között arról beszélt, hogy be lehet fogadni a határon túlra kirekesztett magyarokat a nemzet testébe anélkül, hogy sérülnének az anyaországi magyarok jogai, de a mai magyar kormány azt próbálja elhitetni, hogy ez lehetetlen. Avarkeszi Dezső kijelentette: nem érti, mire gondolt ezzel Németh Zsolt, hiszen épp a magyar kormány volt az, amelyik elfogadott egy alkotmánymódosító javaslatot, amely kimondta volna, hogy a határon túli magyarok részei a nemzetnek, mint közös kulturá lis, történelmi, nyelvi hagyományokkal rendelkező közösségnek. Az erről kezdett tárgyalásokon a Fidesz nem volt hajlandó kifejteni az álláspontját, egyes határon túli magyar szervezetek pedig nem fogadták el ezt a javaslatot - emlékeztetett a kormánym egbízott. Hozzátette: ezért kellett egy kompromisszumos javaslatot kidolgozni az alkotmány módosítására, amelyik önálló fejezetet illesztene be az alaptörvénybe, és amely markánsabban fejezi ki a Magyar Köztársaság felelősségét a határon túli magyarok iránt. A javaslat kimondja, hogy a Magyar Köztársaságnak szót kell emelnie akkor, ha jogsérelem éri a határon túl élő magyarokat, továbbá, hogy számukra jogokat, támogatásokat, kedvezményeket kell biztosítani, illetve azt, hogy törvényt kell alkotni a magyarmagyar kapcsolatokról. vissza Sólyom László szerint újra kell gondolni a nemzetpolitikát Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. március 16. Aki március 15ét megünnepli, a magyar nemzet ré sze, akárhol is él" - jelentette ki tegnap Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Állami Operaház március 15i ünnepi díszelőadását megelőző beszédében. Leszögezte: március 15e a magyar önazonosság ünnepe is. "S bár 1848ban és a következő időkben mé gsem sikerült a nemzet, a haza és szabadság fogalmát összhangba hozni, ha '48 örököseinek tartjuk magunkat, ezt a bevégzetlen feladatot teljesítenünk kell. A mai kor lehetőséget kínál arra, hogy feloldjuk azt az ellentmondást, amely annyi történelmi kudarc ot okozott." Sólyom László szavai szerint a határon túli magyarokra vonatkozó politikát alapvetően újra kell gondolni. Abból kellene kiindulni, hogyan gondolkodnak azok a határon túli fiatalok, akik már a rendszerváltások után nőttek fel. "Miért és hog yan akarnak ők magyarok maradni?" - kérdezte az államfő, aki szerint nincs egységes megoldás, mindenütt másmás tettekre van szükség. Van, ahol egyetem kell, s van, ahol elemi iskolát kell kiharcolni. A határon túli magyarságnak gazdasági erőre, értelmiség re, kulturális és politikai intézményekre van szüksége ahhoz, hogy fennmaradjon. "A nagy, mindig is vegyes lakosságú területek a megmaradás iskolái voltak és maradnak, de az együttélésé is" - mutatott rá az államfő, hozzátéve, hogy az együttélést, az egy üttélés szellemét a szomszéd nemzetekkel szintén meg kellene kísérelnünk megújítani. "Az újrakezdés érdekében én meg fogom tenni mindazt, amit a köztársasági elnök megtehet" - jelentette ki. Miniszterelnöki üzenet a határon túliaknak Gyurcsány Ferenc m iniszterelnök is üzenetben fordult tegnap a határon túli magyarokhoz, hiszen - mint írja - március 15e tizenötmilliós közösségünk talán legfontosabb napja. Nemzeti ünnep a szó legszorosabb értelmében. A kormányfő üzenetében egyebek mellett az áll: a nemze ti sorskérdéseket nem emeli be a politikai csatározásokba, azokat kormányzati ciklusokon átívelően is megvédi attól, hogy bárki is kampánytémává tegye vagy tehesse. "Ilyen sorskérdés a határon túli magyarság ügye, a nemzet határok feletti, békés újraegyesí tésének szent ügye is, amelyben közel másfél évtizeden át megvolt a nemzeti konszenzus. És amelyben - ezt szenvedélyesen hiszem - lehet újra nemzeti konszenzus, ciklusokon és országhatárokon átívelő egyetértés, ha minden anyaországi és határon túli magyar politikusoknak újra a felelős hazafiság lesz a vezérlőelve a nemzetpolitika közös alakításában" - írja a kormányfő, hozzátéve: "március 15e megfelelő nap, hogy emlékeztessük magunkat arra: nem lehet nemzetegyesítő politika az, amely csak megosztottabbá te sz. Március 15e tehát az öszszefogásra képes és kész nemzet ünnepe. 15 milliós közösségünk legfontosabb napja." (Munkatársunktól) vissza
