Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-14
32 Alkotmány jelenleg hatályos szövege mindössze annyit tartalmaz, hogy "A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk áp olását". A Kormány által megtárgyalt tervezet négy lényeges elemet tartalmazott. Markánsabban fejezte ki a Magyar Köztársaság felelősségét, a határon túli magyarokat úgy határozta meg, hogy "részei a nemzetnek mint közös nyelvi, kulturális és történelmi h agyományokkal rendelkező közösségnek", kimondta, hogy számukra jogokat, támogatásokat és kedvezményeket kell biztosítani, végül törvény alkotását írta elő a magyarmagyar kapcsolatokról. Az alkotmánymódosító javaslatról konzultáció kezdődött a külhoni mag yar szervezetek képviselőivel. A szándékkal és a tervezet három elemével összességében egyetértettek e szervezetek szakértői. Vita a nemzetfogalom használatával kapcsolatban bontakozott ki. Ennek során a Kormány képviselői a következőkből indultak ki: A "n emzet" kifejezés a magyar nyelvben kétféle jelentéstartalommal rendelkezik: utalhat a politikai nemzetre és a kultúrnemzetre egyaránt. A politikai nemzet körébe tartoznak a Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok - függetlenül attól, hog y magyarok, kínaiak vagy más nemzetiségűeke. A kultúrnemzetet ezzel szemben azok alkotják, akik magukénak vallják a magyar nyelvi, kulturális és történelmi hagyományokat - függetlenül lakóhelyüktől és állampolgárságuktól. Ezzel szemben volt olyan álláspon t, mely szerint a határon túli magyarok a politikai nemzet részei, s ebből kiindulva olyan igaztalan állítás is megfogalmazódott, mely szerint a Kormány javaslata nem a nemzet egységét, hanem megosztását szolgálja. Ennél a pontnál érdemes messzebb tekinten ünk a nemzetközi jog szempontjából megvizsgálni a kérdést, a "nemzet" fogalmának jogi definícióját. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2006. január 26án elfogadta az 1735(2006) sz. Ajánlást a "nemzet" fogalmáról. Az ajánlás a Jogi és Emberi Jogi Biz ottság jelentése alapján készült, nem mellékesen a jelentéstevő Frunda György volt. Az ajánlás elfogadása után Frundát a legszélsőségesebb hangnemű támadások érték román nacionalisták részéről. Mi váltotta ki ezt a reakciót, miről szól a dokumentum? Áttek inti először is a "nemzet" kifejezés kialakulását, történetét, jelentését a különböző nyelvekben. Megállapítja, hogy a fogalmat bizonyos országokban az állampolgárság megjelölésére használják, másokban ugyanez a kifejezés a közös nyelvet beszélő, közös tör ténelmi és kulturális hagyományokkal rendelkező közösséget jelenti, megint másokban pedig mindkét értelmezés párhuzamosan létezik. A két nemzetfogalomnak más a tartalma. Amikor az "állampolgárság" értelemben használják, akkor az valamiféle "szerződéses", j ogi kapcsolatot jelent egy természetes személy és egy állam között. Amikor viszont etnikaikulturális közösséget jelent, annak alapja egy természetes személy kötődése egy közösséghez, méghozzá szabad és egyoldalú kötődés. Szószerint szeretném idézni az ajá nlás legfontosabb mondatát: "A Közgyűlés szükségesnek tartja megerősíteni minden egyes európai polgár kapcsolatát identitásával, kultúrájával, hagyományaival, és történelmével, továbbá minden egyén számára lehetővé tenni, hogy egy kulturális "nemzet" tagj aként határozza meg önmagát függetlenül az állampolgársága szerinti országtól vagy attól az állampolgársági nemzettől, amelyhez állampolgárként tartozik, továbbá hangsúlyosan szükségesnek tartja azon kisebbségek erősödő törekvéseinek támogatását, amelyek k ülönösen tudatában vannak egy adott kulturális nemzethez való tartozásuknak." Ez tehát az a gondolatkör, amely kiváltotta a nacionalisták dühödt támadásait Frunda György, az RMDSZ szenátora ellen. Egyben ez az az elvi alap, amelyre épült a Magyar Kormány javaslata az Alkotmány módosítására. Az ezzel vitázó, ezzel ellentétes javaslat, mely a nemzeti kisebbségeket nem a kulturális nemzet részeiként határozná meg, nemcsak a határon túli magyarokat fosztaná meg az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése által meg erősített jogaiktól, de érveket adna néhány szomszédos ország nacionalista erőinek ahhoz, hogy az ottani magyarokat kizárják az adott ország politikai nemzetéből, állampolgári közösségből, egyben kétségbevonná a Magyarországon élő különböző nemzeti kisebbs égeknek a magyar politikai nemzethez való tartozását. A kialakult helyzetben az a kompromisszum hozott megoldást, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség javasolt. Ennek lényege, hogy a nemzetfogalommal kapcsolatos vita ne akadályozza meg az alkotmá nymódosítást, hanem maradjanak bent a javaslatban a konszenzusos elemek.
