Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-14
24 - Meddig folytatódhat az, hogy a hazai magyar politikai alakulatok minden fontos magyar ünnepr ől külön, egymástól elhatárolódva emlékeznek meg? - A 90es évek elején ilyen nem volt. Akkor mindenütt egyetlen nagy ünnepséget tartottak március 15én és más jelentős alkalmakkor. A rossz példát nekünk Magyarország szolgáltatta, hiszen ott már 1990től külön ünnepeltek a politikai pártok. Számomra időnként tragikomikus volt, hogy minden utcasarkon különkülön szónokolt valamelyik párt képviselője arról, hogy a jelentős évfordulók az öszszefogás és a magyar nemzet szolidaritásának fontosságát példázza. T ette ezt mindenki különkülön. - Ön szerint mi lehet a célja Traian Basescu államfő esetleges március 15i, székelyudvarhelyi látogatásának? - A NagyRománia Párt megzsarolta Traian Basescut azzal, hogy ha nem oldja meg a kérdést, román ellentüntetést szerveznek Székelyudvarhelyen. Az államfő erre a helyzetre próbál most választ találni. Nagyon rendben van, ha Traian Basescu részt akar venni a március 15i ünnepségen, hiszen az elmúlt években is hol a miniszterelnök, hol az államfő intézett üzenetet az ünneplő magyarokhoz. Persze számomra nagy kérdés, hogy az államelnöki üzenet hogyan találkozna a székelyudvarhelyi nagygyűlés szervezőinek üzenetével, vagyis a területi autonómiával. - Mondhatjuk azt, hogy valahol sántít a dolog vagy, hogy ez egy kénysze rlépés az államelnök részéről? - Nem tudok róla, hogy végül is részt akare venni a nagygyűlésen vagy sem, de most nem látok olyan nagy gondot, amelyet az államfőnek meg kell oldania. A székelyudvarhelyi nagygyűléssel továbbra sem értek egyet. Egy autonó miakiáltványtól másnap nem lesz autonómia. Ha lenne, csak örülhetnénk. Ehelyett két szék között a pad alatt maradunk mindannyian. Kiáltványokkal, nyilatkozatokkal az autonómiát megvalósítani nem lehet, de azt meg lehet akadályozni, hogy az RMDSZ a maga megfontolt, viszonylag lassú, de következetes útján tovább haladjon el őre. A nagygyűlés nem hoz változást a Székelyföldön, de a kisebbségi törvény útja vagy az erdélyi, székelyföldi infrastrukturális fejlesztéseket ellehetetlenülnek. Mindezek a román politikai életen belüli vagy a koalíciós partnerek közötti bizalmi viszonyt ól függenek. - Láte esélyt arra, hogy a székelyudvarhelyi rendezvények az 1990es vásárhelyi eseményekhez hasonló fordulatot vegyenek? - A NagyRománia Párt üres fenyegetőzésekkel dobálózott. Székelyudvarhely szinte kizárólag magyar lakosságú város. M arosvásárhelyen, ahol felefele arányban álltak szemben egymással magyarok és románok, a feszültségeket az okozta, hogy a román elit, amely akkor minden vezető beosztást elfoglalt ebben a városban, veszélyeztetve látta pozícióit azáltal, hogy a magyar közö sség is versenyképessé válhat, ha egyenlő jogokat kap, ezért ellentámadást indítottak. - Ön szerint ki állhat a nagygyűlés körüli hisztéria és befeketítési kampány mögött, amelynek során az RMDSZ egyik képviselőjét is megpróbálták lejáratni? Befeketítő p lakátok kerültek a házfalakra, SMSek terjedtek a magyar felhasználók között. - A szervezők egy részének esetében jóhiszemű nem lehetek, mert nem egyszerűen másmás meggyőződésű emberekről van szó. Vannak ilyenek is, de vannak olyanok is, akik előre kisz ámították, rendezvényük előtérbe hozhatja a románok körében a szélsőségesen nacionalista retorikát. Egy ilyen bejelentés úgy kell a NagyRománia Pártnak mint egy falat kenyér, mert végre ismét kelthet egy kis magyarellenes hisztériát, és ezáltal megpróbálh atja ellehetetleníteni az RMDSZt a román politikai életben. Sokak részéről ez nem románellenes, hanem RMDSZellenes kezdeményezés. Érzem egyeseknél a minél rosszabb, annál jobb elméletet. - Tekintve a közhangulatot, az RMDSZ szempontjából más lesze az idei március 15e?
